Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Illés Ilona: A bécsi „Ma”
kezdeti időszakától Blaise Cendrars verseivel, itt jelenik meg. Tristan Tzara sok jelentős írása. Legjelentősebb ezek közül a Jegyzet a művészetről vagy a Sept manifestes Dada címmel közölt részlet. Itt kap először hangot és teret magyar nyelven Marinetti, aki Európa városaiban szervezi a futurista csoportokat, a futurizmus elméleti kiáltványát a Ma közli. Gáspár Endre fordítja a szöveget, amely A taktilizmus címmel lát napvilágot. De nem kap helyet a lapban Marinetti politikai állásfoglalása, mert ebben a kérdésben nagyon is világosan lát Kassák. A Ma egyik számának folyóiratszemléje is hallgat Marinetti lapjáról, éppen Marinetti politikai koncepciójának tisztázatlansága miatt. Ivan Göll, a Die Aktion munkatársa, német expresszionista költő, szinte állandó munkatársa a lapnak. Göll és Kassák művészeti felfogása igen sok kérdésben azonos. Ezek az írások a megbántott, leigázott a társadalom által félreállított ember küszködését mutatják, a békére, a tisztultabb, emberibb életre való törekvést, a szociálisabb emberi életre való vágyódást képviselik. Göll hisz az emberi újjászületésben, írásaiban is ez a humánum szólal meg, s ez rokonit ja Kassákkal. S hogy mennyire közel áll a magyar nyelvű Mához, mennyire szereti és érti ezt az irodalmat és költészetet, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általa összeállított antológia első helyen foglalkozik a magyar költészettel és bőven hoz magyar szemelvényeket. 19 Más nyelvterületek képviselői is rangos helyet kapnak a lapban. így példáid Johann Meyer a holland, Humberto Rivas madridi, Ljubomir Micic a zenitista költő. Gyakran találkozunk Vincente Huidobro, Marcel Sauvage, Richard Huelsenbeck írásaival. A berlini Der Sturm és a Die Aktion című folyóiratokkal a helyi bécsi lapokkal való állandó sajtófigyelő és kölcsönös anyagközlés mellett jelentős az az együttműködés, ami a francia, holland, spanyol és egyéb nyelvű folyóiratokkal állandóan fenn áll. Ezek a kapcsolatok még a magyarországi megjelenésre nyúlnak vissza, de ilyen intenzíven csak a Ma bécsi korszakában bontakoznak ki. Uj kapcsolat alakul a Bleuvel, az olasz dadaisták folyóiratával, a francia dadaista folyóirattal, a 391-el, vagy a rengeteg építészeti és képzőművészeti dokumentumot hozó De Stijlel, mely a holland futuristák és kubisták lapja. Állandó és kölcsönös a kapcsolat a zágrábi zenitisták folyóiratával, a Zenittel, s a Mariak csaknem állandó munkatársa Ljubomir Micic, a mozgalom atyja. A mozgalom manifesztumát magyar nyelven is közli a Ma. Nagyon érdekes a rokonság a Zenit és a Ma között. Külföldi munkatársai csaknem teljesen azonosak. Ugyanazok a nevek szerepelnek a Ma elméleti cikkei íróiként, mint a Zenit fő munkatársai listáján: Ivan Göll, Georg Kulka, Joseph Kalmer, Claire Studer, André Salmon, Max Jacob, Marcel Sauvage, A. Blok, Prampolini, Mihályi Ödön, Egon Schiele stb. Az idegen nyelvű írásokat általában a Ma magyar munkatársai fordítják. így lesz a Ma állandó fordítója Gáspár Endre, Kudlák Lajos, Barta Sándor, Kahána Mózes, Mihályi Ödön. A lap írói egyben fordítói is a lapnak. Erről szól Kassáknak egyik levele, amelyet a lap munkatársához, Mihályi Ödönhöz írt: „A napokban küldtem magának egy francia folyóiratot . . . azért küldtem, hogy az említett Antológiám részére s így egyben a Ma részére is csináljon belőle fordításokat. Egy lev. lapon már megírtam, miket szeretnék belőle magyarul megkapni. Még egyszer : Tristan Tzara cikkét a dadáról, másodszor : E. Pikabia versét, harmadszor, egy hosszú vers van benne, aztán egy cikk a plasztikus festészetről. . ." 20 19 GÁSPÁR ENDRE : Les Cinq Continents, Ivan Göll antológiája. Kortárs 1923 IX. 15. 20 Kassák Lajos — Mihályi Ödönnek. Bécs, (1921)
