Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Illés Ilona: A bécsi „Ma”

Felnőtt mellette az aktivisták csoportja, melynek . . . „agitatív eszköze a kutató tudomány és az új világszemléletes művészet . . ." 4 Ebből a világ — és művészet­szemléleti aspektusból születtek Kassák és csoportja művei, mely a „realitás", „a mértani törvények ismerete alapján eljutott odáig, hogy adekvát formában fejezhesse ki magát. . ." 5 A Ma lesz propagálója művészeti elveknek. S ahogy változik Kassák kapcsolata a különböző áramlatokkal, úgy változik a lap programja is. Ahogy tágul, növekszik a szerkesztő látóköre, úgy vonulnak fel a lapban a különböző izmusáram­latok irodalmi, képzőművészeti, építészeti képviselői. Az irodalmi lapból így lesz lassanként különböző művészetek hangadója. A forradalom előtti időszakban az irodalmi tanulmányok voltak túlsúlyban, a második korszakban sokkal nagyobb jelentőséghez jutnak a különböző tudományok és művészetek képviselői. A sajátos nemzeti problémáktól egyre táguló, szélesedő látókörrel eljut a Ma a nemzetközi mezőnyben érvényes művészeti elvekig, az egysíkú esztétikától a tágabb értelembe vett művészetek és új alkotásmódszerek propagálásáig. S éppen ebben rejlik Kassák igazi nagysága, különösen a Ma második, bécsi korszakában, abban, hogy bekapcsol­ta a magyar művészeti törekvéseket egy szélesebb, európai áramlatba. „Korán, vagy máris elkésetten indultunk útra ? Vannak, akik a komolykodás maszkja alól ezt vagy azt mondják ellenünk. Es mind a kettőnek, egyiknek az ellen­forradalom, másiknak a forradalom szempontjából igaza van. Csupán azt nem ve­szik észre a mi kritikusaink, hogy mögöttünk és a most öntudatossá szerveződő for­radalom előtt a különböző művészi iskolák (futurizmus, kubizmus, expresszionizmus, szimultanizmus) megjelenésével már megmutatta magát egy még öntudatlan, anar­chikus forradalom" fi — ezeket a sorokat Kassák Kun Bélához szóló válaszában írja, amikor szembe kerül egymással a művész és a politikus. „A kommunista írók és Kassákék nézeteltérése a Tanácsköztársaság bukása után - - az ellenforradalmi idők hajszoltságában egymással szembenálló irányzatokká mélyült. E későbbi — az elvi síkról nemegyszer személyeskedésbe fúló — vitáik gyökerét itt, a Tanácsköztársaság idején vallott ellentétes nézetekben leljük meg" 7 — bontja ki ezt a problémát József Farkas. Kassák az első folyóirat, a Tett megszületésekor kidolgozta a lap programját, azonban ezt a programot többször módosította. Nem elégedett meg a Nyugatban elért eredményeivel, új művészi szemléletet akart megteremteni. Nyitott szemmel néz körül, s a külföldi példák nyomán megszületik a Tett. Munkatársai, szerző és szerkesztőtársai azokból a fiatalokból verbuválódnak, akik magukévá teszik Kassák programját is. Babits aggódva figyeli a fiatalok csoportosulását, így nyilatkozik fellépésükről a Nyugatban: „Cselekedni annyi, mint változtatni: nem törődni törvénnyel, hagyománnyal s céloztunk már rá, mennyire nem sok oka lehet tisztelni törvényt, hagyományt e mai ifjúságnak, mely a legtiszteltebb törvényeket s hagyományokat mint a legesz­telenebb vadságok cégéreit tanulta megismerni. Nem alkotni tovább a meglévő for­mák szerint, nem is új formákat teremteni : hanem megtörni a régieket, lerázni és megtagadni mindent, ami törvény és forma: ennyit jelent a Tett propagandája: 4 KASSÁK LAJOS: Tisztaság könyve. Hp., 1026. 5 KASSÁK LAJOS : Tisztaság könyve. Bp., 1926. G KASSÁK LAJOS: Levél Kun Bélának. Bp., 1919. 7 JÓZSEF FARKAS: Rohanunk a forradalomba. Rp„ 1959.

Next

/
Oldalképek
Tartalom