Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Keresztury Dezső: Magyar írók arcképei

KASSÁK LAJOS (Molnár Edit felvétele) sok mindent abból, ami a művek mögött van, az alkotók egyéniségében. Persze, a válogatást a műfaj keretei is megszabták. Arckép neve szerint is az, ami az arcot ábrázolja. De elegendő-e ez ? Az arc az elmélyedő vizsgálódások, a meglepő felfedezések legizgalmasabb tárgyai közé tartozik ugyan, de mégiscsak része az egész embernek. Hozzátartozik a fej, a test, a kéz, a tartás, a mozdulat, de a környezet minden jellegzetes eleme is. Mennyi mindenről beszél a mód, ahogy valahol valaki ül, áll, társa felé fordul, kézbe fog valamit: a póz és az ellesett pillanat! Tudom, hogy fotóművészeink nem egy felvételen örökítették meg hősük egész alakját és környezetét. Kár, hogy ezekből csak mutatóban van néhány itt a kiállításon. 4. A bemutatott anyag harmadik csoportját a két jellemzett csoport módszereinek vegyüléke jellemzi. A századunk elején kibontakozó polgári reformkor írói forradalmának kimagasló alakjai külön-külön képsorozatokon tűnnek fel; de az író személye által fontossá tett képek mellett feltűnnek már az első határozott arcélű, egyéni stílusváltozatokat kialakító-képviselő fotóművészek is. Jellegzetesen átmeneti kor ez, a kísérletek, jó és rossz eredmények páratlan gazdagságával és ellentmondásával.