Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Sára Péter: Tájélmény Ady költészetében

Arcán vén kópék fáradt mosolya S alant szörnyedt, bús sóhajba vesző Kínjaival mered föl a mező. (A Hold megbocsájt) Mélységesen humanista egyetemes mondanivalója érdekében a közel és távol, a múlt és jelen eseményeit olyan szerves egésszé formálta, hogy közvetlen csúcsai élményeit ezekből a költeményeiből csak nehezen lehet kihántani. Az Intés az őrzőkhöz c. versében azért találunk olyan képeket, amelyek Ady csúcsai nyári éjszakáinak a hangulatát reálisan felidézik. Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák, Szent-János-bogarak a kertben, A csúcsai kastély magas hegyoldalra épült, de a háború zaja a völgyben kanyargó hadiútról és a vasútról oda is felhallatszott, különösen a román hadüzenet után. A rosszul alvó Ady szinte éjjel-nappal hallotta a hadianyagot, a katonákat és a sebesülteket szállító vonatok lármáját: Bús gőzösök nyínak s kutyáim Üvöltnek: ez az éjjel rendje, Sokasodott hadak ós vadak Hozzák őket gerjedelembe : S száz kába, rossz szava az éjnek, Mert az éjnek megnőtt a hangja, Mert a Rémnek ezer a hangja. (A Rémnek hangja) Ezek a hallatlanul nyomasztó, borzongató auditív élményei és az utat elözönlő menekülők ezreinek tragikus látványa váltotta ki a költőből az Ember az embertelenségben c. költeményét is, amelyben a verset kiváltó konkrét élményre már csak néhány sorban találunk utalást: Borzalmak tiport országútján, Tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket : Ady a háború ellenére is többször elutazott Csúcsáról. 1915 tavaszán például postaautón utazott Zilahra. A viruló természet üde tavaszi látványa és a szokatlanul rázós, zötyögős utazás vidám kedvre derítette a költőt. Ennek a hangulatos utazásnak az élményeit adta vissza A Kraszna völgyén c. versében. Ilyen játékos hangú, ilyen életvidám alkotást Ady háború alatti költészetében talán nem is találunk többet. Ez viszont érthető, hiszen az elhúzódó borzalmas háború Ady idegeit egyre inkább megviselte. Egészségi állapota annyira rosszra fordult, hogy orvosa 1917 márciusában már hatékonyabb gyógykezelést sürgetett, és jobb híján Balatonfüredet ajánlotta. Az utazás híre, a gyógyulás reménye erősen felvillanyozta a költőt és a megújuló természet nagy tavaszi panorámájának hatása alatt megírta a Készülés tavaszi utazásra c. nagyon szép versét. Ebben a hatalmas lélegzetű költői vallomásban