Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Vezér Erzsébet: Ady első találkozása a francia modernekkel

és a Figyelő acl helyet a legtöbb cikknek a francia modernekről. Az első Baudelairefordítást, az Éjféli számvetést 1886-ban közli Ady kedves költője, Reviczky Gyula. Az első Verlaine-versek 1896-ban jelennek meg magyarul.

3 Szilágyi Géza 1896-ban megjelent Tristia című kötetében — Adynak ugyancsak fontos olvasmányélménye — a Káin és Ábel c. Baudelaire-vers fordítása található. A Hét már Baudelaire prózaverset is közöl 1903-ban. A francia irodalom iránti érdeklődés a századfordulón kicsit 48-as kiállásnak, a német kultúrától való elfordulásnak is számított. Adynak mindez bőséges alkalmat kínált arra, hogy érdeklődése a francia modernek iránt fölébredjen. Még Rictusról is itthon hall először: „Lássa, fél évvel ezelőtt beszéltem Bíró Lajosnak, milyen lesz az én jövendő hangom s most olvasom, hogy Jehan Rictus az én meg sem született dalaimat megírta." - - mondja Somló Bódognak írt levelében még 1903 decemberében.

4 Ennek az itthon felkeltett érdeklődésnek köszönhető, hogy Párizsban mindenekelőtt Rictust fordít. Ebben Lédának legfeljebb annyi a szerepe, hogy segített megértetni vele Rictusnak bizony nem könnyű argotnyelvét. Ady érthetően rokonszenvezett Rictus verseinek szociális irányával, de miután megismerte, már nem tartotta nagy költőnek. Ahogy cikkét megírta és fordításait befejezte, nem érdekelte többé. Hatását Adyra még a legerőszakoltabb hatáskutatás is csak egyetlen versben véli felfedezni: a Lázár a palota előtt címűben a Revenant ihletését.

5 S ez nem több hangulati hasonlóságnál. Talán egyetlen szóval, a kimérával gazdagította mindössze Rictus Ady szókincsét és képzeletvilágát, de ez is olyan önálló életre kelt Adynál, hogy kiméra asszony seregéről olvasva már igazán senki se gondolna Rictusre. Egészen másként kereste a találkozást a hazulról ugyancsak már ismert Baudelaire-rel, „a líra egyik legbüszkébb, bújkálóan is legtisztább fejedelmével."

6 Érte valóban megküzdött a nyelvi nehézségekkel, olvasta még próza verseit és különös eposzát, a Paradis Artificiels-t is, sőt prózáját talán még sűrűbben, mert itt nem nyomasztotta a „gall forma nyűge." Baudelaire igazi szenzációkat hozott a minden újra érzékeny költőnek : „Baudelaire hangulatait Baudelaire előtt biztosan, határozottan nem érezték az emberek. De jött ő. Verseiben beszámolt róluk s megtanított minket új hangulatokra." — írja róla valamivel később.

7 Baudelaire azokhoz a nagy ösztönzőkhöz, példaképekhez sorakozik fel Ady költői pályáján, akik között eddig Heinét, Nietzschét és Ibsent, a magyarok közül Petőfit és Reviczkyt, Komjáthyt és Vajdát tartottuk számon. Hatásának mértékét azonban nem a szövegszerű hasonlóságok döntik el, melyek szép számmal mutathatók ki Ady verseiben. Például nem kell hozzá nagy leleményesség, hogy felismerjük: a vár szimbólumot A vár fehér asszonyában az egyik lefordított Baudelaire versnek, a Causerie-nek az a képe inspirálhatta, mely magyarul éppen Ady fordításában így hangzik: „Palota volt a szívem. . ." A szívem palota, vagy a lelkem vár — lényegében ugyanaz. Persze csak a hasonlat lényegét nézve, mert hangulatilag sokban különbözik a vár és a palota. Ady ki is használja ezt a hangulati különbséget. Jelzői: ódon, babonás, mohos, gőgös és elhagyott. A harmadik szakaszban pedig kifejti ezeket a jelzőket: „Örökös itt a lélek járás — A kripta-illat és a köd. — Arnyak suhognak a sötétben — S elátkozott had nyöszörög." De hiszen ennek már semmi köze Baudelaire-hez. Sokkal inkább az érmindszenti Peley kastély romjai közt ki-bejárkáló szellemek babonás hangulata 3 GEDEON JOLÁN : La fortune intellectuelle de Verlaine. Szeged 1933. 4 ADY ENDEE: Válogatott levelei. Bp., 1950. 91. 1. 5 PAUL RÖNAI: Rencontre avec Jehan Rictus, un mattre d'André Ady. Nouvelle Revue de Hongrie 1940. 75. 1. 6 Charles Baudelaire él. ADY ENDEE az irodalomról. Bp., 1961. 395.1. 7 A fekete macska. ADY ENDEE összes prózai művei, VI. Bp., 119.1.