Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
BARÓTI DEZSŐ: Vénusz magyar változásai
ALCESTE ÉS CÉLIMENE — J. M. MOKEAU LE JEUNE BESSENYEI „FILOZÓFUS"-ÁVAL CSAKNEM EGYIDEJŰ ILLUSZTRÁCIÓJA A „MISANTHR0PE"-H0Z Nem minden vonatkozásban olyan progresszív filozófus tehát, mint általában hiszik, felvilágosodása ugyanis helyenkint az emberi természet pesszimista szemléletével vagy legalábbis fáradt rezignációval párosul, s ez az életszkepszis (amely különben egy kissé Bessenyei egész filozófiai rendszerét átjárja) a típus polgári gyökerei ellenére a hanyatló francia arisztokrácia gondolkozásának egyes megnyilvánulásaivalis rokon. Szerelme nem a szív mélyéből ellenállhatatlanul feltörő és mindenáron viszonzást követelő érzés, elemi erejét a ráció fegyelmezi, még akkor is állandóan a józan ész világosságánál akarja tartani érzelmeit, amikor már értesült arról, hogy viszontszeretik: ,,Ez akár valóság, akár csak játékos álom, mérsékeljük magunkat. A szerelem nem lehet egy szempillantásig zabola nélkül. Gyere Ticias, menjünk magánosságba s gondolkozzunk azon, hogy ha a természet bennünk szeret, micsoda, veszedelem-e vagy boldogság" (188) — mondja barátjának a sorsdöntő pillanatban. Egy felszínes elemzés az ilyen filozófusinak látszó önfegyelemben esetleg felvilágosult magatartást fedezhet fel, pedig inkább az előbbiekben már jellemzett életszkepszis racionalista bölcselkedéssel leplezett megnyilatkozásával állunk szembe. Egyébként is az az érzésünk, hogy inkább csak becsüli a leányt, mint valóságos hús-vér szerelemmel szereti. Végeredményben tehát inkább az ,, amour d'estime" egy olyan, filozófus elemekkel átitatott megnyilatkozásáról van szó, amely a Gyöngyösi hőseinél még előtérbe helyezett vagyon és származás, vagy akár a szépség helyett absztraktabb erkölcsi értékre, a „szép lélek"-re irányul. A filozófus Parmenio női megfelelője, Szidalisz nem egy vonatkozásban szintén egyoldalú, morális és intellektuális elemeket előtérbe helyező szerelemkoncepció rabja: „Szíve lágyulásra nem jöhet, nagy kevélysége van erkölcsének és mindenben okos, nemes lévén, abban van legnagyobb hibája és értetlensége, hogy olyan tárgyat akar keresni magának, amelyet talán férfi nemünk-
