Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

BARÓTI DEZSŐ: Vénusz magyar változásai

nak megfelelően a kölcsönös érzelmeken alapuló szerelem mindenhatóságát hirdették. Kartigám már nem előkelő származása miatt ébreszt szerelmet a királyfiban: „Szépsége, értelme, szelíd és bölcs maga viselése oly érdeműek, hogy azokat egy okos embernek minden más asszonyi-állati tulajdonságok felett betsülnie, és óhajtania kellene."

19 A magyar társadalom valóságához képest azonban mindez egyenlőre még regényes ábrándozásnak számít. A döntő változást ebben a vonatkozásban is a felvilágosodás hozza majd el. Bessenyei, francia minta nyomán már egy egész kis esszét („Anyai oktatás") szentel, ahogy ma mondanánk, a nőkérdésnek s ennek bevezető soraiban a női személyiség iránti tisztelettel nyilatkozik az ott elénk kerülő ifjú Kláriszszáról, akit azon tulajdonságokkal felékesítve mutat be, „melyek a férfiaknak 19 MÉSZÁROS IGNÁC: Buda várának vissza vételekor a keresztények fogságába esett egy Kartigán nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes története... Pozsony—Kassa, 1780. Második nyomtatás. HONORÉ D'URFÉE L'ASTRÉE REGÉNYÉNEK A MAGYAR TÁRSALGÁSI NYELVBE IS ÁTSZÁRMAZOTT HŐSE: SZELADON