Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

KOÓS JUDITH: Ismeretlen dokumentumok Ady Endre és Kozma Lajos barátságáról

Vágyad több, mint az utcalyányó, Éji óráid vétkesebbek. Ajkidon a nedves hazugság S ringó járásodban nagy bűnök Lebegnek. írja a költő az „Úri szűz dicséreté"-ben. Most nézzük Kozma illusztrációját (1. kép) hogyan jeleníti meg e verset. Nagyváros. Szorosan egymás mellé épített házak a folyó két partján. Az előtérben, házfalak, tűzfalak, ablakok, háztetők. A kép belseje felé, az egy­másba kapaszkodó kis vonalak hálója érzékelteti a kőrengeteget. Növény, fa, természet sehol. A folyó hidjai kőparttól kőpartig érnek. A háztenger felett egyetlen hatalmas ágy lebeg. A díszes ágy díszes takarója félig lecsúszva a fehér női testen: Tested fehér és makulátlan, De szemedben álmatlan éjek. Láthatatlan, buja jelírás Borítja melled s homlokodon A bélyeg. A feltartott női kéz el akarja kergetni az „álmatlan éjek" lebegő vízióját, mely a vágy-virágokkal körülvett mezítelen test képében jelenik meg előtte. (Jelezve: jobbra felül, négyzetbe helyezett KL betűkkel.) Kozma Lajos reális ábrázolásmódja érzékletes szimbolizmussal párosul. Ebben, és az ezekben az években készült rajzaiban a fiatal építész grafikusi tehetségének különösen az alábbi vonásaira figyelhetünk fel : az építészeti, vá­rosképi, architektúra-elemek gyakori előfordulása, a használati tárgyak egzakt megrajzolására, a gondos, aprólékos és változatos díszítésre, az egyéni orna­mentum-kapcsolásra, a felület legkisebb részleteiben is gondos részletrajzokra, — s végül a figurális ábrázolás linearitására, a festői plaszticitás teljes hiányára. Ezek a tulajdonságok jelentkeznek másik Ady-illusztrációjában a „Halál­virág: a csók" című lapján is (2. kép). Halálvirág, ha majd az első Májusi Hold az égre följön, Ringó ágyadon pihenek. Vigyázz, vigyázz, Halálvirág, Minden kis szirmod tündököljön. A képmező alsó síkját teljes hosszában betölti a halottas ágy, melyet a félkörökbe és ívekbe komponált, stilizált bokorvirágok öveznek körül. („Min­den kis bokrot zengjen át Nászmuzsika a forró kertben".) A fejnél magasba nyúló gyeryák lángja, közötte felnövő stilizált leveles virág. Halálvirág fiatal nő képében az ágy felett lebeg, a képmező középtenge­lyétől jobbra. Hosszú, dús redőkben leomló szoknyája a halottig ér, a haját, fél arcát és hátát beborító fátyolt, melyet levet magáról, Kozma csak kontú­rokban, pontozott vonaltechnikával érzékelteti. A női testet hat darab, körbe rajzolt sziromvirág-motívum veszi körül: egy-egy a vállnál, három a deréknál, s egy a térdhajlatban — feltehetően a hat versszakra utalóan. Hajában ugyan­csak megismétlődnek e motívumok változatai. („Minden kis szirmod tündö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom