Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
BALKÁNYI ENIKŐ: Rajzok a múltból
okozák azt, hogy szerelmed irántam forró és hü volt változatlanul; mint inkább azon lelki erő benned, mellyné] fogva szilárd akaratod is volt engem forrón szeretni; mellynél fogva mindig akartál engem érteni, 's elhagytál mindent, mi által szerelmünk' tiszta őszintesége 's összehangzása zavartatott volna. Sok lány van, ki melegen szeret, azonban nem bír elég erővel megválni vele nevelkedett hiúságaitól, betanult szokásaitól, nem birja elhagyni lelketlen és épen azért nyomorult társalgási modorait, kimért viseletét; az illedelem-tartást mindenben szorosan a' bolond világ' törvényei szerint; hogy igen sok esetben az erényt, barátságot és szerelmet alárendeli az hiedelemnek, — egy illyen lány szerelme, mennyi bajt, gondot, kellemetlenséget, erőlködéseket okoz inkább, mint örömet; Pedig a' legtöbb lány, valamint férjfi is, illyen, írnom sem kell, hogy Te kivétel vagy. Fiatalságod' daczára is elég észszel 's józansággal birtál dolgokat átlátni, miket sok öreg nem lát. Mindig szeretted az illedelmet, czafrangjai ós ezifraságai nélkül. Szóval igazat irt vagy inkább, tudta mit ír a' költő, midőn felőled e' sorokat irá: De ha látlak, és ha hallak, Hogy szeretlek, hogy csodállak mondhatom. 3 'S azon okokból, mellyeket felébb leírtam, becsül téged, minden jobb, minden okosabb, ha közelebbről megismert. Igen sok az, édes egyetlenem, de megvallá nekem felőled még a' télen Vörösmarty, hogy valahányszor veled beszélt mindig egy nemét érzi a' tiszteletnek; igen sok az, midőn egy 15 éves lányról, kiről legtöbben azt hinnék, legfelebb enyelegni vagy játszadozni alkalmas, egy olly korú, tapasztalatú és eszű ember, igy it él ! — Kevés 15 éves lány ellenében lehet tiszteletet érezni; ahhoz több kell, mint a' mit e' szavak: jó szivü kis bohócska, magokban foglalnak. — Ezek nem akarnak bókok lenni édesem, de annak, ugy hiszem, örülsz ha becsüllek, 's ha okát is tudom adni miért becsüllek. Akkor volnának szavaim bókok, ha okát nem tudnám adni.— Kérlek, mondd meg Bajzának, küldje a' Petőfi-féle aláírási ivet, különben nem lesz időm itt is gyűjteni neki. 4 — Szülőidet alázsan tisztelem, az egész atyafiságot szívesen üdvözlöm. Téged számtalanszor csókollak. Többszer kezeidet, mint ajkadat, minthogy a' kéz-csók inkább fejezi ki a' becsülést, mint amaz. — Isten veled! állandóan hived: Sándor Pozsony Jun 18kán 1843. Vachott Sándor — Csapó Máriának. Csép, 1844. Jelzete: V. lev. —V. 1159/9. Édes jó kis feleségem! E' pillanatban értem Csépre. Garay szépen elmaradt az utazásból, azt adva okul, hogy kis fia megbetegedett. Tegnap 7 óra felé voltunk Komáromban. A' mint a' gőzösről leszálltam, mindjárt maga ajánlkozott a fuvaros, ki ma reggel 7 órakor el is indult velem 's minden baj nélkül ide hozott. Julcsa Gáspárnéval Tanyon vannak. Öreg Mama mindjárt megesmért az ablakból 's örömmel fogadott. A' kis Gizi megnőtt, midőn meglátott némi tartózkodással mondta: De jó hogy eljöttél ide. — Az egyik szemének semmi baja 's a' másik is sokkal jobban van mióta fülét kifúrták. A' szembaja nem gyulladás volt hanem hályog, de már félig le ment, 's hihető Pesten rövid idő múlva egészen eloszlik. Ugy végeztük mindjárt e' pillanatban, hogy Öreg Mama Komáromig elkíséri 's ott a' gőzhajón nekem 's Laczinak, ki szinte Pestre fog jőni, átadandja. Ott már nem sok baj lesz vele. 'Sigy Csötörkön (sic!) minden esetre Gizikével együtt Pesten leszünk. 3 Az idézet Vörösmarty Cs. M. (Csapó Mária) kisasszonynak c. verséből való. 4 L. Petőfi 1843. július 21-én Szeberényi Lajosnak írt levelét.
