Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
SZEKERES LÁSZLÓ: A hírlapíró Jókai pályája küszöbén
Jókait anticipálja. 62 Boldogan számol be az épülő Lánchídról: „Hiteles kútfő után írhatjuk azt is, miszerint, a lánchidhoz megkívántató lánc-szemek első szállítványa ma vagy holnap a pesti dunapartra megérkezik Amsterdam és Bécs nevü hajón Amsterdamból, hova Londonból tengeri hajón szállíttatott. — Egy- egy lánc-szem állítólag 4—5 mázsát nyom. Közéig a nemesi egyenes adózás dicső perce." 63 Nem szűnik meg harcolni a feudális úri rend elavult intézményei ellen. Megdöbbentő sorokban leplezi le, hogy a hivatali bürokratizmus egy gyilkos elfogását akadályozza meg. 6 '' A Hétköznapok c. regényben kifejtettekhez hasonlóan hirdeti, hogy a kíméletlen testi fenyíték : a hivatalos hatalommal való brutális visszaélés nem lehet a nép „nevelésének " eszköze. 65 Január 14-én — miután két kézműves „igen értelmes" szónoklatát hallotta — annak a reményének ad kifejezést, hogy Pest megye alispánjainak „buzgó közremmikálása erélyesen fogja siettetni az iparűző osztálynak a céhek által rajok rakott bilincseiből leendő megváltását". 66 Mindezekkel egyidőben hangulatot kelt a polgári fejlődés és a hitelhiány vámszedői, az uzsorások ellen. 67 Éles hangon bélyegzi meg a nép nyomorára spekuláló üzéreket: „Minden kedvező időjárásaink mellett is tele van minden száj panaszszal a gabonaárak szünteleni emelkedése ellen. Mint hírlik gabonaüzérek a megszorult földművesektől már az új termést is kezdik bevásárlani, természetesen szertelen olcsó árért. Tán módjában állana az illető hatóságoknak az illyszerü népnyomoritó speculatiókat erélyesen megakadályozni s ez által a fenyegetve közelgő végínségnek ideje korán elejét venni?" 68 A nemzeti egység kialakítását, a magyarság szellemi és gazdasági erejének megsokszorozását célozza a nép és a zsidó emancipáció melletti kiállása „illy önző kalmárszellemi világban, hol a népre csak akkor emlékezünk, midőn teherviselő vállakra van szükség." 69 Egy rövid hírben a proletárnők társadalmi kiszolgáltatottságára irányítja a figyelmet: „E héten egy itteni dohányraktár s illetőleg szivargyár túlterhelt padlása leszakadván az alant dolgozó gyárosnők közül többet veszélyesen megsebesített." 70 A feudális Magyarország számos retrográd jelenségére éberen reagál Jókai, mégsem akar radikális társadalmi változtatást. Ez legvilágosabban akkor derül ki, midőn a szociális problémákat nyomorenyhítő reformokkal kívánja megoldani. Mélységes részvéttel ír a Felvidék nélkülöző napszámosairól, 71 a nyomor elől Pestre menekülő „eléhült népségről", mégis a megyék filantrópikus érzelmeire bízza a bajok orvoslását. 72 Legotthonosabban újságíróként is az irodalmi életben mozog Jókai, s a Petőfi vezette Fiatal Magyarország mozgalmában szellemi irányítóként vesz részt. A társadalmi élet jelenségeivel foglalkozó írásaiban megreked a visszahúzó erők elmarasztalásánál a visszaélésekre és a legégetőbb gondokra fényt villantva a nemzeti felelősségérzetre apellál, s amolyan körülhatárolatlan liberáhs-reformer magatartást tanúsít, kulturális kérdésekben azonban már a Jelenkornál is viszonylag kikristályosodott álláspontot képvisel. Fő feladatnak az irodalom sajátos eszközeivel vívott harcot tekinti, s a Pilvax-fiatalokkal egyetértésben az irodalmat a nemzetnevelés és jellemfejlesztés leghatékonyabb tényezőjeként erősíti. 82 Uo. ápr. 1. 26. sz. 152. 1. 83 Uo. máj. 2. 35. sz. 205. 1. 81 Uo. jún. 7. 2. sz. 11. 1. 55 Uo. febr. 11. 12. sz. 69.1. 88 Uo. jan. 14. 4. sz. 23. 1. 87 Uo. ápr. 3. 27. sz. 158. 1.; máj. 23. 41. sz. 241. 1. 88 Uo. máj. 20. 40. sz. 236. 1. 89 Uo. márc. 4. 18. sz. 104 1. 50 Uo. jún. 6. 45. sz. 265. 1. '« Uo. febr. 11. 12. sz. 69.1. '« Uo. febr. 14. 13 .sz. 74.1.
