Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

PÓR ANNA: Vörösmarty Csongor és Tündéjének egyik színpadi előfutárja

meglesi a tündérfa alatt alvó szerelmespárt és arany haj fürtöt vág le a tündér leány hajából, hogy hírt vigyen róla a királyfi szüleinek és jutalmat kapjon érte. A tündérleány sír, nem maradhat tovább, mert a hajából loptak, törvénye tiltja, hogy tovább időzzön. A királyfi a szüleit okolja, hogy tolvajt küldtek hozzá és nem nyugszik, amíg a vénasszonyt ki nem végzik. Ezután Árgirus elindul a tündérleány keresésére, mindenkitől tudakolja a ,,Eekete várost" és a „változó helyt". Útközben egy özvegy asszonynál talál szállást. Az asszony el akarja vele vétetni a leányát és azért titokban lekenyerezi a királyfi inasát, hogy áltassa el bűvös tömlőcskével az urát, amikor a kertben találkozóra várja a tündérleányt . . . Vörösmartynál a két gáncsoló öregasszony egyetlen ártó szellemmé egyesül Mirigy boszorkány alakjában, aki már kezdettől fogva esküdt eUensége Csongornak. Mirigy ismeri a tündérfa titkát és azért, hogy Csongor végre eloldozza a fa tövétől, megvallja neki: Innen tündér szép leányzó, A ki a fát ülteté tán, Hordja vissza, mint sajátját, Az arany gyümölcsöt is. Amikor a szerelmesek^ tündérfa alatt alszanak, levág az arany hajból. ,,A bosszú hajt és kajánság . . ." 0 is saját leányával akarja eltéríteni Csongort az igaz szerelemtől. De miután leányát a manók felfalták, Ledért szemeli ki csábításának eszközéül. Majd felbéreli az egyik manót, Kurraht hogy Balga képében altassa el Csongort. — Mirigy ármánykodásának végezetéül elveszti hatalmát és örök fogságba kerül. Balog István bohózatában is egyesül a két vénasszony szerepe Sandora sárkánykirálynő személyében. 0 is meg akarja hiúsítani a két szerelmes egyesülését, mert leányát Árgirusnak szánja. Ő is ártó szándékkal vágja le az arany hajfürtöt, hogy ezzel Tündér Ilonát menekülésre késztesse. Ilona ugyanis Sandora fiának, a hétfejű sárkánynak a felesége, akihez erőszakkal kényszerítették hozzá. Csak abban az órában szökhet el Ilona Árgirushoz, amikor a sárkány alszik. A levágott haj fürt tehát asszonyi hűtlenségének a bizonyítéka. — Sandora is felbérel valakit, hogy álomporral altassa el Árgirust, amikor Tündér Ilonát várja. Ebben az esetben Akleton király az, aki a biztatásnak engedve, titokban fia borába teszi az álomport. Mindkét esetben az eredeti forrásban szereplő véletlenül odakerülő két földi lény a ,,kofa" és ,,az özvegyasszony" helyébe egy földöntúli hatalommal felruházott ártó szellem lép, aki eleve ismeri a tündérleány kilétét, és a szerelem meghiúsítására tör. Lényeges mozzanat, hogy Gergei meséjétől eltérően, mindkét esetben a boszorkány nem a királyfi szolgáját béreli fel gazdája elaltatására, hanem valaki mást. Ezáltal válik lehetővé, hogy az eredeti mese áruló szolgája helyébe mind a két színműben a szerelmet segítő, humoros népi alak lépjen. Az eredeti Árgirus históriában a királyfi az áruló szolgának fejét veszi. Ezzel szemben Balga, a vaskosan komikus parasztember, hűséges kísérője a mesehősnek. Balgát a közös sors, az elvesztett feleség, Böske-Ilma felkeresése teszi a bujdosó Csongor útitársává. Ostobának kedvez a sors, Ugy beszélik, és való. Uti társnak ezt veszem föl. — mondja a találkozáskor Csongor és nem is csalódik, mert valóban Balga földre szegzett tekintete fedezi fel a porban Tünde és Ilma lábnyomát. Ugyanígy Tünde eszményi alakja mellé Vörösmarty megteremtette a talpra esett parasztmenyecske Böske-Ilma alakját, Balga női párját. 0 sem a fellegekben keresi elveszett férjét, mint