Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

JENÉI FERENC: A szerelmes Zrínyi

SZÉCHY DÉNES szakításában ennek is része lehetett, míg végül is Zrínyi állhatatos szerelme elnyerte jutalmát. A következő adatot Keglevich Péter naplójában találjuk: ,,1645 jun. 4. volt eljegyzése Grof Zrínyi Miklósnak grof Draskovich Gáspár leányával, s ez történt Klenovnikon."

12 Tehát az 1639 őszén, az apának tett nyilatkozat óta közel hat évnek kellett eltelnie, míg Zrínyi elnyerte Eusebia kezét. Széchy leveléből kiderül, hogy Zrínyi szerelme nem akkor kezdődött, mikor a leány már Frangepán jegyese volt. Korábban, de Zrínyit Frangepán megelőzte. Eusebia őt választotta. Mi volt ennek az oka, ma már csak találgathatnék. Lehet, hogy Zrínyi tartózkodóbb, magát nehezen megmutató, önérzetes volta és az, hogy akkor már komoly gondja volt a török veszedelem. A Vitéz hadnagy Második Discursusában írta: „Egy hadnagynak sem feleségére, sem hazájára, sem más dolgokra nem kell gondot viselni, hanem szüntelen az ellenség veszedelmirül, az maga megmaradásáról gondolkodni." Aki így látta hivatását, annak kevesebb ideje maradt az udvarlásra. Lehet, hogy a leány sem viszonozta Zrínyi érzelmeit, vagy mert Zrínyi nem nyilatkozott, dacból lett Frangepán menyasszonya. Erre vall Draskovich válasza Zrínyi nyilatkozatára. „Miért az előtt ha kelletett neki, nem találta meg öt felöle." Már itt, e szerelem megindulásakor arra kell gondolnunk, hogy Zrínyi válságok során át jutott el vágyai meg12 DEÁK EARKAS: Keglevich Péter naplója. TT 1867. 245. 1.