Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

Mintha a sors is úgy akarta volna, hogy Madách akkor érkezzék utoljára házassága boldog éveinek színhelyére, amikor ott már az utódok számára készült az új otthon. Madách Károly ezen a nyáron meghagyva a régi épületszárnyat, szép, tágas kúriává alakíttatta át a régi kedves udvarházat. Madách ez alkalommal a kerttől, a tájtól is búcsúzott. Kálnay így írja le az ott eltöltött utolsó napot: „Ebéd után, úgy emlékszem, fekete kávézott, rágyújtott a csibukra, aztán megnézte a fiúk rovargyűjteményeit és a selyembogártenyésztést s megdicsérte őket szorgalmukért. Azzal kiment a 8 holdas szépen parkírozott kertbe, ahol kiválasztotta magának azt a helyet, ahonnan kilátás nyílik a parasztok földjeire az átellenben levő dombon. Ide ült le Madách ; egy pontra irányozta szemeit és a gondolataiba oly annyira bele volt mélyedve, hogy midőn a fiúk mellette elmentek, nem vette észre őket. Ilyen helyzetben ült ott, úgyszólván mozdulatlanul, az egész délutánig, míg csak vacsorálni nem hittük őt."

21 Madách Imre halálával még koránt sem zárult le a csesztvei kúria története. Károly, aki innen irányította több megyében fekvő kétezer holdas birtokát, szép, rendezett gazdaságot hagyott utódaira. Meg kell még jegyeznünk, hogy a sokat megélt és még többet szenvedett Majthényi Anna huszonegy esztendővel élte túl legkedvesebb fia halálát. 1881-ig híven kitartott még Sztregován, aztán Csesztvére költözött Károly fiához. Itt fejezte be életét kilencvenhatodik esztendejében. Azon a Csesztvén halt meg, amely éppen hét évtizede hozományaképpen került a Madách-család birtokába. A csesztvei Madách-kúria átvészelte az idők meg-megújuló viharait. Ma is ott áll a falu fölé emelkedő dombélen, s a hármastörzsű hárs ma is messze látszik a vidéken. Illő, hogy méltóképpen hirdesse a nemzet nagy költőjének emlékét és népe megőrző kegyeletét. 21 KÄLNA Y i. m. 25. 1. Itt jegyezzük meg, hogy Kálnay, aki 1862-től 1867-ig volt Madách Károly gyermekeinek nevelője, idézett füzetkéjében mit sem tud Madách 1845-től 1854-ig tartó csesztvei életéről, s ezért, áthidalásul két lapon át nem tesz egyebet, mint Bérczy Károly a Kisfaludy Társaságban 1866. február 6-án tartott emlékbeszédének a csesztvei évekre vonatkozó részét idézi.