Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona
boldogságnak nevezünk, de alkotó elméje abban a korban magasabb lendületet nem vesz. A realista gondolkozás és művészet ugyan itt fejlődik ki benne, de ez az ő egyéniségének mégis inkább csak szerzett mint vele született tulajdona marad, mely fölött eszménykereső lelke, igaz hogy örökös benső tusában újból és újból felülkerekedik." 1 Voinovich Géza monográfiája is csak annyiban mond többet a költő életének erről a szakaszáról, hogy megkísérli e korszak lírai termésének elemzésével a versek életrajzi vonatkozásait kimutatni. 2 Különös, hogy Balogh Károly, aki a sztregovai esztendők ábrázolásakor annyit merít a családi emlékezésekből (apja a tragikus sorsú Madách Mária árvája volt és együtt nevelkedett Sztregován a költő fiával, Aladárral), a csesztvei évekről alig mond többet a fentebb említett általánosságoknál. 3 Barta János mindvégig izgalmas elemzése elődeinek adatkészletére támaszkodik ugyan, mégis többet sejtet Madách csesztvei hét esztendejéről: „Most, a pihenés csendes éveiben észrevétlenül érik a mélyben a költő, aki az eddig szóhoz nem juthatott tehetséget magában hordozza. A csöndes érés alig észrevett döntő mozzanata az, hogy enyhül, talán meg is szűnik élményvágy és átélőképesség aránytalansága. Élményi élete nemcsak betelik, de a valóság adta lehetőségek között mélyül is. Nem kell mélyebb élményeket erőltetnie, mint amilyenekre képes; a sóvárgás meglassúdik, s míg a házasélet és a vidéki, elvonult idill, majd a gyermek teljesen leköti Madách meglevő átélőképességét, lassan helyreáll az a természetes egyensúly, amikor a vágy alig, vagy éppen nem akar többet, mint amennyit a lélek valóban el is érhet. Ez az első lépés a felé, hogy — idővel — a lélekben a művészi alkotáshoz szükséges nagy, teremtő hangulat kialakuljon." 4 Ez a kis tanulmány márcsak terjedelménél fogva sem vállalkozhat arra, hogy akár az életrajz vonatkozásában, akár Madách életművének szempontjából a csesztvei évek minden mozzanatát feldolgozza. Inkább arra törekszik — s ezt Madách Imre halálának századik évfordulója is indokolja — , hogy megkísérelje Madách Imre csesztvei otthonának, a hét esztendő alatt kialakított életformája színhelyének és csesztvei életmódjának rekonstruckcióját. Talán nem érdektelen, ha először magával a községgel ismerkedünk meg, s amennyiben módunkban áll, felvázoljuk annak reformkori állapotát is. Csesztve ma a balassagyarmati járás egyik legapróbb faluja, a járási székhelytől délre fekszik a Cserhátból kinyúló Naszály északi oldalának nyúlványain, a „Köblök"-nek nevezett halmok között. Határa Ipolyszög, Balassagyarmat, Szügy, Mohóra, Pusztabakó határával érintkezik. Fekvése nemcsak kedves, hanem idiUikus is. Aki Gyarmatról utazik az Aszód felé vezető országúton — Szúgy után, Mohóra előtt — jobbra térve, egyre szűkülő, kies völgybe ér, amely Pusztabakó után csakhamar szelektől védett, meghitt katlanná öblösödik. Itt rejtőzik Csesztve szinte egy évezred óta. Lélekszáma ma sem haladja meg sokkal az ezret. A falu sohasem tartozott a gazdag községek közé. Földje sovány, nógrádi föld, de laposaiban meghúzódó dús legelői, a domboldalakra, hegyhátakra felkúszó erdei, a falut körülölelő gyümölcsösei otthonos, partriarchális hangulatot árasztanak még ma is. Közvetlenül a falu mellett, annak északi oldalához csatlakozó magaslaton áll a provinciális klasszicizmus stílusában épült Madách-kúria, ablakaival a Tabánnak nevezett falmészre tekintve. Az épület nem kastély, bár a falu népe itt is, másutt is kastélynak tiszteli ezeket a tipikusan kisnemesi udvarházakat, amelyekből Csesztvének kettő is jutott. Valamivel lejjebb, de még a falu felett áll a Majthényiek zömök 1 PALÁGYI MENYHÉRT: Madách Imre élete és költészete. Bp. 1900. 196.1. 2 VOINOVICH GÉZA: Madách Imre és Az ember tragédiája. Bp. 1914. 93—121.1. 3 BALOGH KÁROLY: Madách az ember és a költő. Bp. (1934.) 47—70.1. 1 BARTA JÁNOS: Madách Imre. (Bp. 1943.) 71. 1.
