Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
SZEKERES LÁSZLÓ: A hírlapíró Jókai pályája küszöbén
írt levelében, hogy „A jövő szombattól már ki vagyok nevezve az Életképek szerkesztőjéül." A rövid hírhez hozzáfűzi még azt is, hogy a félévi fizetése 700 forint lesz. Május 31-én, a szerződés aláírásának napján ismét értesíti az édesanyját, hogy elvállalta a divatlap szerkesztését, s Pálffy Albert és Fekete Soma lesz a két segédszerkesztője : ,,Ma írtam alá a szerkesztőségi contractust, mellynél fogva jövő 1849-ik július l-ig, ha Isten éltet, és erőm megtart, a lap szellemi kiállítását magamra vállalom." A Jelenkor Budapesti Naplójának és írónk egykorú leveleinek tanulmányozása arra mutat, hogy január 7-e és június 6-a között nem minden újdonságcikket írt Jókai. Már eddig is kiderült, hogy a rovat alatti kézjegy nem nyújt eligazítást. 1847. március 6-án közli édesanyjával, hogy ha lehet, a jövő héten meglátogatja Komáromban. Máricus 15-én ismét felveti a hazautazás gondolatát: ,,Jobb szeretnék magam menni levelem helyett, de kénytelen vagyok az időre várni. Lehet, hogy egy pár nap múlva, de legfeljebb egy hét múlva megszököm néhány napra (tudniillik a naplót egy héttel előre megírván) addig is csókolom édesanyám kezét". Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor volt otthon, valamint azt sem, hogy milyen írásokat készített komáromi elutazása előtt, márpedig előre kellett dolgoznia, mert a május elseje előtti napló-cikkek mind tőle származnak, május 7-én kelt leveléből viszont az derül ki, hogy valóban hazautazott Komáromba, s hosszabb ideje megérkezett a fővárosba: „Most már hál Istennek egészséges vagyok, mind e mai napig feküttem. A mint leértem Pestre, rögtön kilelt a hideg . . . most már ismét erőmhöz és egészségemhez kezdek jutni... A Budapesti Naplót jelenleg Vas Gereben írja." Máj us 11 -én a Honderű szerkesztő j e a Jelenkor apró közleményeit gúnyoló Ökörszem c. rovatának a vezetőjéhez írja a következő megjegyzést : „Kötelességünk figyelmeztetni ökörszemet, hogy mint egy tisztelt író ismerőnktől értők, azon naplót, mellyet itt rostálgat, nem a rendes napiász úr írta, hanem helyette V. G. úr. Suum cuique. 20 Pákh Albert megjegyzése is azt mutatja, hogy egy ideig nem Jókai írta a Budapesti Naplót: „A Jelenkorban működő újdonságíró collegánk J. M. mentségéül ki kell jelentenünk, miszerint azon lapnak múlt héten megjelent néhány számbankijött naplói éretlenségek — , mind a mellett, hogy a rendesen használtatni szokott jegy van alattok, — nem az ő tollából folytak. így járja meg az ember, ha egyszer megbetegszik." 21 Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy május 13-án Jókai is megemhti a Jelenkorban, hogy „egy hét óta" nem ő vezette a naplót, akkor azt kell látnunk, hogy a korabeli lapok megállapításai meglehetősen pontosak. Az egykorú, viszonylag egybehangzó, bár nem filológiai pontosságú megállapítások arra köteleznek, hogy fokozott gonddal jelöljük meg, hogy mely írásokat írt Vas Gereben és melyeket Jókai. Május 2-án még Jókai vezette a rovatot, mert a 7. sz. közleményben egy korábban, április 29-én megjelent saját munkájára 22 utal, melyben viszont az 5. sz. híradás 23 egy még korábban keletkezett írásra céloz. Ugyanitt találunk olyan vándormotívumot is, melyet 1848-ban használ fel Jókai. A május 13-i számot is kétségtelenül Jókai írta, hiszen első helyen arról számol be, hogy felépült betegségéből. 24 Itt emlékezik meg arról is, hogy egy hét óta nem ő vezette a naplót. Az eddig említetteken kívül bőven találunk olyan további áruló jeleket, melyek ugyancsak Jókai szerzősége mellett tanúskodnak. Egyes írásos végén gyakran céloz írónk arra, hogy legközelebb miről fog írni. 25 A február 18-i közlemény féreérthetets ° Honderű 1847. 29. sz. 426. 1. 21 Fővárosi Újdonságok Pesti Hírlap 1847. máj. 14. 880. sz. 313.1. " Jelenkor 1847. 35. sz. 205. 1. 23 Uo. 1847. 34. sz. 200. 1. 21 Uo. 1847. 38. sz. 224. 1. 25 Pl. uo. febr. 21. febr. 25.
