Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
MÉREINÉ JUHÁSZ MARGIT és TUDÓSY LÁSZLÓNÉ: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai
József utca 2 3. (Ma Krúdy Gyula utca 3.) 1 8 7 5 — 1 8 77. Mikszáth megbúvik a József utca 23. sz. ház egy pici szobájában. Élete mély szakadékba jut. Kenyér nélkül, kevés pénzből, télen fűtetlen szobában, betegen tartja fenn magát. Itt írja A jó palócok néhány darabját, így A kis csizmákat is. Egy-egy cikke a Néplapban, 7 a Magyarország és a Nagyvilágban 8 hoz valami kevés jövedelmet. 1877-ben némi enyhület jön, Mikszáth a Budapesti Napilap munkatársa lesz. Ez a lap is megszűnik 1878 februárjában. Képíró utca 9. 1878 és 1881 A Budapesti Napilap megszűntével Mikszáth 1878 nyarán mélypontra jut. A Képíró utca 9. sz. házban levő szálló nyomorúságos szobájában lakik betegen. Innen írja Rudnyánszky Gyulának : ,,RuMm elszakadt rongy, csizmám hasonlatosképpen. Ugy állok itt, hogy lehetetlen pirulás nélkül az utcára lépnem." Innen viszi őt Szegedre Enyedi Lukács az akkor induló Szegedi Naplóhoz 1878. augusztus 1-én. Mikszáthot Szeged meggyógyítja és felemeli : az árvíz híres cikkírója lesz (1879). így kerül vissza két és fél év után, 1880 végén Pestre. Egyelőre lijra a Képíró utca 9. Képíró utca 9-ben lakik. 1881-ben a Pesti Hírlap munkatársa lesz. Cikkei sűrűn jelennek meg Kaliforniai rajz, 1881., 133. sz., Az új Blaháné, 1881., 156. sz., Halottak országgyűlése, 1881., 168. sz., Lendvay Mártonról, 1881., 148. sz., Kossuth panasza, 1881., 168. sz., A népszínmű kérdése, 1881., 205. sz., Az elzüllött báró, 1881., 305. sz. stb. Már Pesten volt, amikor Szegeden 1881-ben Bába Sándornál kinyomtatták s a pesti Grimm könyvterjesztőnél meg jelent a Tót atyafiak* című novelláskötete. Első lépcső volt ez a hírnév felé. 7 Egy homályos történet. Magyar Néplap, 1875. nov. 13.— dec. 11. » Aki nem akar úr lenni. Magyarország és a Nagyvilág, 1876. 735.1. és 750.1-tól. 9 MIKSZÁTH KÁLMÁN : Tót atyafiak, 1881. Szeged—Budapest. (Grimm)
