Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig

LUDAS MATYI. Déryné Színház 1960 (II. felv. 1. jelenet) külvárosi színpad híján a Nemzeti Színháznak kell magába fogadnia az egyszerű né­pet 52 is, a kézenfekvő anyagi megfontolásokon túlmenően már népművelési felelősség­tudatról is számot ad. 53 Az 1939-ben, a második világháború előtti Nemzeti Színházban előadott silány feldolgozásban, a demokratikus eszméktől való rettegés légkörében az úr és paraszt ellentétéről már szó sem eshetett, a jobbágyfiú és társai már csak színpadi sablont, puszta kelléket jelentenek a nemesi világ szerelmi történetének árnyékában. Ludas Matyi egy évszázaddal azelőtti primitív, de becsületes szándékú megjele­nítésének mentsége, hogy akkor Balog István színműve volt ebben a műfajban az el­érhető legjobb, hiszen írója kimagaslott a korabeli népszínpad magyar szerzői közül. A száz évvel később előadott darab viszont egy már meglevő kiváló alkotást ütött el hosszú időre a színre kerüléstől, és ezzel egy nagy író drámaalkotói lendületét is megtörte. 54 Móricz Zsigmond Ludas Matyija a felszabadulás után végre találkozhatott azzal a közönséggel, amelynek írója szánta. Nem kellett most már a színműnek sem tündéri M FÁNCSY LAJOS : Szükséges észrevételek ... Társalkodó; 1840. 38., 99. (390. és 394.1.) 53 A Nemzeti Színház részvénytársaságának színi választmánya 1839. jan. 2-i ülésén megidéz' Szerdahelyit, mert „a jobb érzéseket megundorított túlzásaival. . . az egész intézetet megsértette", azáltal, hogy Schocdclnét, az ismert énekesnőt parodizálta az egyik kupiéban. A színház elveivel ellenkezett ez a viselkedés, mert nem akarta, hogy a „most ébredező nemzetiesedés ... és tisztább ízlés tekintetéből hatásra számított zsenge intézet, egy vállalkozó inkább haszont kereső kezei között mindjárt kezdetben törpévé ... ne váljék". Ezért Szerdahelyinek visszaadták a zenét és úgy határoztak, hogy a „Ludas .Matyi" „vagv soha vagv legalább a mostani muzsikával ne adassék". Később azonban az interdictumot feloldották. RAYER J. : i. m. 54 1938-ban a Független Színpad részletet közölt M. Zs. : „Ludas Matyi"-jából (1938. 6—7. sz.). 1939-ben Hont Ferenc előadóteremben két jelenetet felolvasott a színműből (Pesti Napló 1939. III. 9.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom