Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

MÓRICZ VIRÁG: Móricz Zsigmond, a „Nyugat” új szerkesztője

Mennyit számolt ! Egyik levelében azt írta, neki most a Nyugat éppen olyan fontos, mint a saját művei. Nem akarta elhinni, hogy ha neki van olvasója, lapjának miért ne lehetne közönsége. Ennyi és sikeres felolvasó est az akkor „utódállamoknak" nevezett külföldön csak hoz kétszáz előfizetőt? hiszen valamennyi odavaló írót kinevezte a Nyugat ügynökének, hazulról is elküldte „Marton urat", kinek ez a foglalkozása. Csak kétezer előfizetőt akart elérni, akkor már nincsen baj. Egyszerűen lehetetlen, hogy ne legyen kétezer irodalomszerető magyar. Az első év végén joga s módja lett volna kilépni ebből a szélmalomharcból. De még nem jutott el a kiábrándulásig, még biztatta magát, hogy a befektetett munkának meg lesz az eredménye. Nem a ráfizetés számít, hanem az a remek írástömeg, mely soha meg nem ázületik a Nyugat nélkül. Hitt a gárdájában és hitt önmagában. A számoknak is hitt, elfogadta a kényszerű parancsot, szigorú kereteket szabott, és hogy ez be is tartassék, kötelező levelet írt a lap adminisztrátorának : 1930. XII. 14. Nagyságos Gellért Hugó úrnak, a Nyugat kiadóhivatala vezetőjének Budapest Kedves Hugó, a mai gazdasági helyzetet mérlegelve, arra az elhatározásra kellett jutnom, hogy ha a Nyugatot egyáltalán fenn akarom tartani, egy mérsékelt költségvetést kell 193l-re felállítanunk. Ezt a költségvetést közösen letárgyalva, a következő kereteket állapítom meg. A Nyugat 1931. jan. 1-től kezdve négy és fél íven jelenik meg a hirdetésekkel együtt. (Addig öt ív volt.) A NYUGAT költségvetése egy évre 60 000 (hatvanezer) pengőben állapíttatik meg. Ez az összeg a következő tételekben fordítható a lapra : 1. Honorárium egy évre 10 000 P. Tehát havi 800 P. 2. Tisztviselői fizetés egy évre 12 000 P. Gellért Oszkár 500 P. Gellért Hugó 300 P. Alföldi úr 100 P. A kisasszony 100 P. Kérem szíveskedjék az alapfizetéseket úgy állapítani meg, hogy a járulékokkal együtt ezt az összeget tegye ki. 3. Nyomda egy évre 20 000 P, vagyis havi 1800 P. 4. Papírszámla egy évre 7000 P, vagyis havi cca 600 P. 5. Általános költség évi 6000, vagyis havi 500 P. 6. Portó évi 2000 P, vagyis havi 180 P. 7. Nyugat-estekre évi 1000 P. 8. Babits Mihály úrnak fizetésre és honoráriumra évi 2000 P. A kereteket túllépni nem szabad. Minden túllépésért személy szerint teszem felelőssé Önt, mint a kiadóhivatal vezetőjét. Ha túllépésre feltétlenül szükség van, arra tessék tőlem előzőleg írásbeli utalványt kivenni, mikor is az az összeg az én személyes számlám terhére írandó, s így azért felelősséget én magam vállalok folyószámlám alapján. Kérem mindenkinek munkatársi és baráti hozzájárulását és egész éven át azt a lankadatlan szorgalmat és ügybuzgóságot, amelyet eddig is tapasztaltam, mert csak az teszi lehetővé, hogy a lapot egyáltalán fenntarthassuk. Maradok kiváló tisztelettel, az eddigi munkáért a legteljesebb elismerést fejezve ki s azt a jövőre is kérve Igaz híve és barátja Szigorú levél ez, fizetéscsökkentés az egész vonalon a megmaradás érdekében. Állta az ódiumát, vállalta az ellenőrzést. Már nem új szerkesztője volt a Nyugatnak, az első szerelem mámoros lángja ellobbant, egyenletes tűz égjen most tovább. Harminc év távolából visszanézve alig érthető, miért csinálta az egészet. Minden számítása ráfizetést ígért, és ő mégis valósággal gyermeki, naiv hittel remélt, mert nem a pénz érdekelte, hanem a tett és az irodalom sorsa. Százszor hallottam tőle, tudta ő, hogy a világ minden irodalmi folyóirata külső támogatásból él, ő is kénytelen