Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi-kéziratok atyja peres aktái között

A Salkovits-fivéreknek is lett volna törleszteni valójuk a Petrovits-család iránt, hisz éppen a II. folyamodvány két melléklete bizonyítja, hogy Salkovits Péter és Salkovits Mihály 1836. november 25-én 400 ezüst pengő forintot (= 1000 váltó forint), Salko­vits Mihály pedig 1838. április 24-én 4000 váltó forintot vett kölcsön „Petrovits Ist­ván Bátyánktól" rövid határidőre. A kölcsönt azonban nem fizették vissza, így nagy­ban hozzájárultak a Petrovits-család anyagi bukásához. 23 1840 június havában háromszor hirdették meg Szabadszálláson, hogy „Petrovits Istvánnak minden nemű Javai köz árverés útján eladók". A licitációt hamarosan meg is tartották, a költő családja nyomorba jutott. Sándor fiuk ugyanekkor már a császár katonájaként idegenben szenvedett. Beteg volt, s gyötörte a honvágy. Amikor ahe­lyett, hogy otthon marad, segít a bajba jutott család talpraállásában azzal, hogy maga is mészáros lesz : inkább katonának állt be, végzetesnek látszott a szüleivel való szakítás. Atyjában „jégszívet" lát, akinek „Átkai nyomják a kínos életet", s aki­nek kihűlt keble már csak az ő sírhalma fölött fog megbékülni, amikor elrebegi : „sze­gény, szegény fiam !" A költő szenvedése távol a hazától és szüleitől, „egy kemény atya átkaitól" kí­sérve, mérhetetlen nagy volt. Annál nagyobb, mert a „vész", ahogyan máshol Petőfi az őket ért bajról és szenvedésről szól, egy boldog család életét dúlta fel, szórta szét en­nek tagjait. 24 A vagyoni per Petőfi-kéziratai elsősorban azért becsesek, mert kitűnik belőlük, hogy az ifjú költő mennyire a szívén viselte szülei sorsát, s így részéről milyen nagy volt 1839-ben is az áldozat, a szülői ház elhagyása, amit már ekkor a „művész és költő" célja eléréséért hozott. 25 23 Orlay Soma közlése egészen pontos, amikor azt írta, hogy Petőfi atyja „két ezer pengő forintot" adott kölcsön Mihály nagybátyjának, mert ez valóban 5000 váltó forintot tett ki. Arról azonban nem tudott, hogy az egyik nyugtán mint adós, nemcsak Salkovits Mihály, hanem Péter is szerepelt. 21 L. a Karácsonkor c. verse gondolatait. 25 Vö. a szüleivel 1842-ben történt szakítás megindokolását Szeberényi Lajosnak írt levelében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom