Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

MÉREINÉ JUHÁSZ MARGIT és TUDÓSY LÁSZLÓNÉ: Mikszáth Kálmán budapesti otthonai

Dohány utca 2 8. 188 6. november 1. — 189 0. november 1. Dohány utca 28. Még ez év őszéről Mikszáthné a Visszaemlékezéseiben ezt írta : „Ősszel áthurcol­kodtunk a Bástya utcából egy jóval nagyobb lakásba a Dohány utcában". Az író egyik levelében, amelyet Sepsiszentgyörgyre, Malik Józsefnek, a Székely Nemzet szerkesztőjének írt, ugyancsak közli lakáscímét. (1887. keltezetlen, február végén.) Öröm és bánat, de a legnagyobb szomorúság is itt éri az író szívét. Itt kapja 1887­ben első mandátumát Háromszék megyében, az illyefalvi járásban. Ebből az élmény­ből : a szotyori székely nábobnál, Szotyori Nagy Károlynál történt Károly napi mu­latság (január 28.) élményeiből született később, 1898-ban A körtvélyesi csíny. 1889-ben ebben az otthonban a Tekintetes vármegye matrikulum-lapjára új adat kerül : Albert szül. Április 3. 1889. 8 órakor reggel Dohány u. 28. sz. alatti ház III. emeletén. Itt írta A beszélő köntöst 1889 áprilisától május 10-ig. Itt rendezte sajtó alá Ma­gyarország lovagvárai című elbeszéléskötetét, a Tavaszi rügyeket, ezt a bűbájos selmeci diáktörténe^et és a kackiás menyecskék mosolyától édes novelláskötetet : Pipa­csok a búzában. (Kiadása: 1890.) Itt kapja Mikszáth 1889 nyarán a meg­hívást akadémiai tagságra. 15 De a fény mellett, a sikerek mellett sok az árnyék. Mikszáth 1887-től sokat szenved gége­bajával. 1889-ben már csak suttogva tud beszélni, annyira elveszti hangját. Egy Gleichenbergben töltött nyár hozza vissza egészségét. A sors a következő tavaszon még nagyobb csapást tartogat Mikszáthék számára. Difteritiszt kap előbb az ötödik éves kis Kálmán-Laci, majd a negyedik éves Jánoska. Laci meggyó­gyul, de a családi anyakönyvbe 1890. április 22-én tragikus sorok kerülnek : László János, a legédesebb fiú most fek­szik halva. Reggel 8 órakor halt meg 1890. április 22-én. Reszkető kézzel írja e soro­kat apja, aki imádta. A novellában, amely a gyermek haláláról szól, egy krajcárka szerepel. Mikszáth haláláig hordta óraláncán az átlyukasztott kraj­cárt. •Ld. : MÉRETNÉ JUHÁSZ MARGIT : Mikszáth Kálmán akadémiai tagsága. Magyar Tudomány, 1960. 12. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom