Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig
keret, sem megboesájtó befejezés. Ludas Matyi megveri harmadszor Döbrögit, és hűséges szeretőjével útnak indul. . . A régimódi komédia most már betölti a hivatását, és páratlan visszhangra talál. 55 Az eredeti népmese Ludas Matyija tovább él, egyre gazdagabban és gazdagabban, most már magában hordja Fazekas, Balog és Móricz szellemének értékes ajándékait. Mindig újjászületik és minden új változatban magán viseli az őt újjászülő kor jellegzetes bélyegét. Végig követtük Ludas Matyi százéves útját, láttuk, mint változik vagy épp torzul a népmese eredeti tartalma a színpadon és a nyomtatott ponyvaszövegekben az évek során, és hogy miként tisztul meg ismét az eredeti tartalom irányában, mihelyt visszajut a szájhagyomány élő folyamába. Móricz Zsigmond és Balog István színműveinek sorsa viszont beszédes adalék annak a megértéséhez is, hogy miért nem tudott az elmúlt másfél évszázad során a magyar színpad valóban a népköltészetben megnyilatkozó nép igazi színpadává válni. Az időtálló törekvések és a korhoz kötött torzítások elemzése éppen ezért talán hozzásegít a ma is járható utak kijelöléséhez. ' Íme néhány példa : 1946-bana Madách Színház adta elő. 1951-ben az Úttörő Színház újította fel. 1952-ben a szegedi Nemzeti Színház játssza, majd 1952-ben a debreceni Csokonai Színház Nyírbogdányban mutatja be, a híradás szerint addig már több mint kétszázezer nézője volt a megyében. 1955-ben a Faluszínház adja elő Székesfehérvárott. Ugyanez 1955-ben Tatabányán, zsúfolt nézőtér előtt, óriási sikerrel. 1961-ben az Állami Déryné Színház a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban adja elő. — De a határokon is túl lépett a színjáték. Közvetlenül a felszabadulás után 1945-ben már Kolozsvárott játsszák. 1961-ben a sspsiszontgyörgyi Állami Magyar Színház játssza Brassóban és Sepsiszentgyörgyön. A Szovjet Híradóból tudjuk, hogy 1961-ben gyermekek adják elő egy iskolában, orosz nyelven. (Szovjet Híradó 1961. júl. 23.) Móricz Zsigmond legszebb tervei tehát valóra váltak.