Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig
napi vásárkor adták újra, 1855. augusztus 15-én. (Itt kell talán megemlítenünk, hogy Móricz Zsigmond is ,,vásári komédia"nak szánta az ő Ludas Matyiját. De őneki nem adatott meg, hogy találkozzék azzal a közönséggel, amelyikhez szerény elődje, Balog István évtizedeken át szólhatott.) Balog István népies színműveit általában inkább kedvelték vidéken. Bár a Ludas Matyi nagyobb sikert aratott a homogénebb, magyar ajkú vidéki közönség körében, a pesti színpadon is tizennégy évig tartotta magát. 18 A vidéki siker már csak azért is figyelemre méltó, mert kiszorította a vándorszíntársulatok sokkalta értéktelenebb fércműveit. A vidék számára átdolgozott súgókönyvből elmaradt a tündéries előjáték, műfaját ennek megfelelően „énekes népszínmű"-ben jelölte meg a szerző. 19 Nincs megnevezve Szerdahelyi, a zeneszerző, és ahol a súgókönyvben „ének" van jelezve, oda a súgó ceruzával odaírta a népdalok, illetve népies vagy félnépies dalok szövegét. Vidéken nem volt lehetőség tündéri apparátusra és nem érdekelt senkit a Pesten divatozó aktuális paródia. Ezért ez a változat egységesebb, tisztább. Az 1855-ös felújításnál Szerdahelyi mellé új zeneszerző társult, Bognár Ignác, és a színmű további folklorisztikus elemekkel bővült. 20 Balog István Ludas Matyija a pesti színpad vegyes összetételű és kialakulatlan szemléletű közönségének jellemző tükörképe, furcsa stílusegyveleg : magyar népmese, amelyen szervetlen ruhaként függ a két bécsi jelmez, a tündérjátéké és a paródiáé. A társadalmi fejlődés során lassanként hazánkban is kialakulhatott volna Gaál József, Nagy Ignác, Balog István és mások biztató kezdeményezéseiből egy Szigligetinél realisztikusabb, a hazai néphagyománnyal jobban összeforrott demokratikus szellemű magyar népszínpad, ha a fejlődést erőszakkal meg nem szakítja a szabadságharc elbukása. Ezt az elszakadt fonalat akarta folytatni később Móricz Zsigmond, amikor ifjúkorában azzal a nagy elhatározással indult útnak, hogy megteremti a magyar nemzeti színjátékot. 21 Mielőtt áttérnénk arra, hogy Balog István szerény Ludas Magjának egyes motívumai hogyan születtek újjá Móricz Zsigmond „régimódi komédiá"-jában, vessünk egy pillantást a Ludas Matyi-mesének az irodalmon és színpadon kívül eső útjára, arra, hogy miképpen is alakul a szájhagyományban és a vele sokban érintkező ponyvairodalomban. Úgy érezzük, ezzel a kitérővel Móricz Zsigmond törekvéseinek megértéséhez is közelebb jutunk, hiszen ő is „az ezernyi ember kezén forgó könyv"-et, „a szélesebb értelemben vett néphez terjedő irodalmi művet" üdvözli a Ludas Matyiban. 22 III. Fazekas Ludas Matyijának eredetéről eddig általában azt tartották, hogy francia átvétel. Korompay Bertalan azonban azóta kimutatta, hogy a szóban forgó mesetípusnak (Aarne Thompson 1538. jelzőszám) számtalan változata közül az ukrán és orosz változatok állnak szerkezetben és tartalomban legközelebb Fazekas Ludas Matyijához. Valószínűnek látszik tehát az a magyarázat, hogy Fazekas katonáskodása idején valahol a Kárpátokon túl hallhatta katonáktól ezt a mesét. 23 Azóta már a moldvai 18 BAYER JÓZSEF : i. m. 13 Ludas Matyi. Énekes népszínmű 4 felv.-ban. Irta : Balog István; OSZK. Quart Hung. 2931. Színháztört. Gyűjt. : újsz. : 7643. 20 BAYER : i. m. 21 MÓRICZ ZSIGMOND : A magyar színpad tradíciói. Uránia 1905. Újra kiadva: MÓRICZ ZSIGMOND : Irodalomról és művészetről 1899—1923. Budapest, 1959. — 229.1. 2- MÓRICZ ZSIGMOND : Ludas Matyi. Uránia 1905. márc. 1. 23 KOROMPAY BERTALAN : Ludas Matyi meséje az ukrán és orosz néphagyományban. Emlékkönyv, Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerkesztette BÁRCZI GÉZA ős BENKŐ LÓRÁND. Bp. Ï956. 496—502.1.
