Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Mezősi Károly: „A jó öreg kocsmáros" fiatalabb árendás és kocsmabérlő korában

árendás által „via facti, erőszakossal! el vitetett boraik részekre vissza adatni" rendeltettek. A vádlottakat is megintette a bíróság, hogy „az efféle bűnösök ellen, a' Felsőség által ki szabott Törvény és büntetés rajtok minden kedvezés nélkül végre fog hajtatni."

32 1831-ben Petrovits István 4 esetben 9 személyt vádolt a bíróság előtt kurtakocsma-tartással. — Mindjárt az első tárgyaláskor kitűnt, hogy Petrovits maga hozatott bort a vádolt személytől. A leleplezésnek ezt a módját máskor is alkalmazta. A vádlott nem is tagadott. 6 Ft-ra büntették, a lepecsételt hordót ez alkalommal nem kobozták el, de figyelmeztették, hogy ha a tiltott bormérést még egyszer elköveti, a bor „Contrabandáltatásán" kívül „Testi büntetéssel is fog fenyíttetni."

33 Néhány nap múlva Petrovits István árendás panaszára a tanács 4 személy „tilalmas bor, és pálinka mérésének" ügyével foglalkozott. Megbüntetésüket az árendás kérte. Két vádlott esetében a bíróság a tilos italmérést ugyan megállapította, de csak kisebb mennyiségről volt szó, ezért 6, illetőleg 2 Ft pénzbüntetést rótt ki. — Egy vádlottat, „a' Vádló nem tudván elegendő és illendő próbákkal bizonyítani vádját", felmentettek. — A negyedik esetben, bár Petrovits István felmutatott egy üveg bort, amelyet ,,a' Vádoltatottol hozatottnak mond", de mivel a tanúját, akivel a bort hozatta, nem állította elő, s más elegendő bizonyítékot sem tárt fel, a vádlott pedig azt állította, hogy neki egy csepp bora sincs, a bemutatott bort nem is ő adta, a bíróság a vádlottat felmentette. A büntetést arra az esetre halasztotta, ha a vádló bebizonyítja, hogy a bor valóban a vádlottól való. A bíróság egyrészről figyelmeztette a vádlottakat, hogy ha még egyszer tilalmas cselekedetüket elkövetik, a pénzbüntetésen kívül testi fenyítésben is részesülnek, „Más részről pedig az Árendásnak is meg hagyatik, hogy más elöl fordulható esetekben világos próbákkal bizonyítson, és Tanujit is elöl állítsa."

34 Ezt az intelmet Petrovits megszívlelte, mert az 5 nap múlva tartott tárgyaláson mindhárom vádlott esetében bebizonyította a „tilalmas bor mérést." Két vádlottat 6—6 Ft-ra, egyet pedig 12 Ft-ra büntettek. Boruk „Contrabandáltatását" és a „testi kemény büntetést" is kilátásba helyezte a bíróság, ha tilos tettüket még egyszer elkövetik.

35 Egy embert Petrovits István akkor leplezett le, midőn éppen korsóban bort vitt. Előbb ugyan azt állította, hogy a bort kocsmából hozta, de azután bevallotta, hogy magánháztól származik. A bormérőt 12 Ft „birsagiális büntetésben" marasztalták el. Egyúttal „itt a' Tanáts színe előtt, peres létére, illetlenül el követett maga viselete" miatt „foganatosán" megintették.

38 Több esetben előfordult, hogy a vádlottakat a bíróság előtt tanúsított magatartásuk, sőt kimondottan az árendás sértegetése miatt külön is figyelmeztették vagy megbüntették. A bérlő számára tehát egyáltalában nem volt hálás dolog a kurtaszékek ilyen buzgó üldözése. A jogtalan italmérésben eladók és vevők, gazdák és földnélküli emberek egyaránt kellemetlen helyzetekbe kerültek, őket vádlottként vagy mint tanúkat bíróság elé állították. Sokan vettek részt az ilyen manipulációkban, s a közvélemény, a nép nem tartotta olyan nagy bűnnek, mint a közvetlenül érintett árendás. A hatóság kötelességszerűen védelmébe vette árendását, annak anyagi érdekeit. Ezek a perek bizonyára sok szabadszállási lakos szemében ellenszenvet váltottak ki az árendás iránt, nem járultak hozzá itteni népszerűségéhez. 33 Szabadszállási „Protocullum No. 33. 1828—1830." 240. és 241. sz. határozat, 1830. dec. 7. 33 Uo. 35. sz. „Prothocollum" 14. lap, 1831. febr. 11. »« Uo. 21. lap, 1831. febr. 17. •* Uo. 24. lap, 1831. febr. 22. 38 Uo. 64. lap, 1831. ápr. 29.