Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Balkányi Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon

BALKÁNYIENIKŐ IRODALMI EMLEKHELYEINK A DUNÁNTÚLON ,,A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek !" — ebben a tömör mondatban foglalta össze Vörösmarty mélyértelmű s napjainkban is életteljesen csengő tanítását nemzeti hagyományaink ápolásáról. Ezt az eszmét — Vörösmarty előtt és után — nagy gondolkodók s az emberiség haladásáért legtöbbet tett forradalmi alkotószellemek a társadalom fejlődésének egyik gazdag erőforrásaként jelölik meg. A múlt értékeinek tisztelete, emlékeinek őrzése s befoglalása az ember egyre magasabbrendű életének alkotóelemei közé, feladatunk, kötelességünk. Ezt a gondolatot valósítják meg könyvtáraink, múzeumaink, műemlékeink a falaik között őrzött műkincsekkel, a tudomány, művészet és irodalom jövőt építő alkotásaival. Nemzeti múltunk értékei között jelentős szerepet játszanak irodalmunk haladó hagyományai. íróink, költőink, koruk eszméinek, problémáinak kifejezői, nemzetünk tanítói, vigasztalói, nemzeti nyelvünk gazdagítói műveikben, gondolataik megvalósulásában tovább élnek bennünk. Élnek és hatnak, tanítanak és segítenek. De műveik hatása sokkal közvetlenebb, életteljesebb, ha mögöttük — személyes élmény alapján — az író emberi mivoltát is ott látjuk, érezzük. A mű keletkezése, értékei, fogyatékosságai, esetleges ellentmondásai alkotójának emberi közelségbe kerültével válnak előttünk magától értetődőkké, kapcsolódnak természetes, összefüggő egységgé. Az íróban az embert mélyebben, sokoldalúbban közelíthetjük meg korának, külső megjelenésének, környezetének, mindennapi használati tárgyaihoz kötött apró szokásainak közvetlen megismerésén keresztül. E közvetlen élmény hatása észrevétlenül összeszövődik a költői műből áradó hatással s válik egészében teljesebbé, ébreszt bennünk gazdagabban, mélyebben zengő visszhangot. Irodalmi múltunk kiemelkedő alakjait idézik ilyen életközelségbe azok a hazánk területén szerteszét található emlékhelyek, amelyeknek gondozását a Petőfi Irodalmi Múzeum az előbb elmondottak alapján fontos feladatának tekinti. Kétségtelenül mélyebb, sokoldalúbb és tartalmasabb élmény számunkra egyegy költői mű és sokkal könnyebb számunkra egy-egy bonyolult, néha ellentmondásosnak látszó életmű megértésébe történő behatolás, ha magunk is körülnézünk a tájon, magunk is belépünk a házba, magunk is végigjártatjuk tekintetünket a tárgyakon, amelyek a költőt körülvették, s ezernyi apróbb-nagyobb élménnyel táplálták, érlelték fejlődő belső világát. Mily sokoldalú érzést támaszt fel bennünk egy íróasztal, kopott írószerszám, levélnehezék, vagy más jelentéktelen tárgy, amely a Szózat, az Aranyember, vagy a Húsz év múlva halhatatlan sorait látta életre kelni ! S e környezetben, e tárgyak között milyen maradandó élmény a költő képmásával szembenézni, belemerülni lelkes, elgondolkodó, merész vagy borongó