Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Illés Ilona: Tóth Árpád vers-változatok

ILLÉS ILONA TÓTH ÁRPÁD VERS-VÁLTOZATOK A Tóth Árpád-filológia az utóbbi években fellendülőben van. A költő összes verseit és verstöredékeit még 1934-ben gyűjtötte kötetbe Szabó Lőrinc,

1 s ez a mű azóta sok kiadást ért meg, éppúgy, mint a szintén Szabó Lőrinc által gondozott műfordítások kötete.

2 Ezeket az eredményeket használták fel az utóbbi évek válogatott kiadásai is, a Szépirodalmi Kiadó 1957-es, ill. 1958-as bibliofil kiadása pedig mintaszerű gondossággal gyűjtötte egy csokorba az életmű költői, műfordítói munkásságát szinte hiánytalan teljességgel. A felszabadulás előtti néhány tanulmány után 1955-ben jelent meg Kardos László monográfiája,

3 amely amellett, hogy eddigi monográfiairodalmunkban szinte példátlan érzékenységgel és szépírói ihletésű tudományossággal tárgyalta a huszadik századi magyar líra egyik legnagyobb alakját, megvetette a további Tóth Árpád filológia alapjait is, szinte minden területen segítséget nyújtva a későbbi kutatásoknak. Ezek a kutatások, amint az elmúlt évek publikációi mutatják, kiterjednek mind az életrajz, mind a költői termés, a műfordítás, a levelezés területére. E törekvések végeredményben hasznos előmunkálatokat végeznek el az Akadémia égisze alatt folyó négy kötetre tervezett Tóth Árpád kritikai kiadás számára. A versek és műfordítások, novellák, kritikák terén jelentősebb ismeretlen anyag felbukkanása már nemigen valószínű. A költő levelezésének közzététele

1 Nagy Zoltán 1938-as Nyugat-beli közléseivel indult meg, s újabban

5 Tóth Béla és

6 Julow Viktor publikációja mellett az Irodalomtörténeti Közlemények 1960-as évfolyama mutat be eddig ismeretlen, nagyobb mennyiségű Tóth Árpád levelet, főleg azokat, amelyeket a költő Osvát Ernőhöz és Mikes Lajoshoz írt. A lassanként viszonylag teljessé növekedő anyag ma már lehetővé teszi hogy a filológus eredménnyel mélyedhessen el a költői alkotásmód rejtettebb, mélyebb titkaiba is, figyelemmel kísérhesse a költői pálya minden, mégoly finom szemléleti esztétikai változását, alakulását. E tekintetben különösen becsesek azok a töredékek, vagy jegyzetek, versváltozatok, amelyek megbízható tanúi e hasonlíthatatlan műgonddal dolgozó költő versalkotó művészetének. A Petőfi Múzeumba került néhány eredeti Tóth Árpád verskézirat közzétételének, változataik elemzésének szintén e téren van jelentősége. Amellett, hogy elősegítik a Tóth Árpád filológia egyik leggyengébb pontja, a versek kronológiai besorolásának tisztázását ; meg' Tóth Árpád összes versei. Bev. és a hátrahagyott költeményekkel és töredékekkel együtt sajtó alá rendezte Szabó Lőrinc, (é. n.) Athenaeum. 2 Tóth Árpád összes versfordításai. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta: Szabó Lőrinc. (Bp. 1942.) 3 KARDOS LÁSZLÓ : Tóth Árpád Bp. 1955. Adadémiai Kiadó. 1 NAGY ZOLTÁN : Tóth Árpád levelei. Nyugat, 1938. I. k. 410—423. 1., II. k. 23—33. 1. 5 TÓTH BÉLA : Tóth Árpád ismeretlen levelei. Építünk, 1953, 1—2. sz. 62—70. 1. 6 JULOW VIKTOR : Tóth Árpád ifjúkori levelei és rajzai, A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1959.