Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Sonkoly István: Ady verseinek megzenésítései

hogy még mindig nem tudott vegyeskarrá teljesedni,"

6 mégis épp neki köszönhető a magyar férfikari irodalom újjászületése. Feldolgozásában először unisono csendül meg az ősi ének, majd imitációkkal ékesítve. A témát azonban nem zárja le, hanem továbbfüzi, polifonikus technikával dolgozza ki, az egyes csúcspontokon unisono kezeléssel. Az utolsó versszakban kedvenc manier-ja érvényesül : a két alsó szólamban visszaverődik a téma halkan, titokzatosan. Formája valósággal dinamikus : az egész mű a tetőpontig fokozatosan erősbödő, majd hirtelen elhalkuló zenekép. A vers és zene forradalmi lángolását már megírásának idejében is felismerik. 1938-ban a nagykőrösi tanítóképző énekkara rádióhangversenyének műsortervébe beiktatja ugyan ezt is, a Rádió azonban nem járul hozzá előadásához. Akik mindig elkésnek c. vegyeskara szerkesztésében Kodály a nála nem sűrűn alkalmazott háromtagú formát használja. Harmóniakezelése jól kiaknázza a zenei késleltetés lehetőségeit. Hangfestési jellege nemcsak ebben mutatkozik jellegzetesen, hanem a láng lobbanásának mesteri érzékítésében is. Az egy szótagon hullámzó dallamív még szöveg nélkül is jelképezi a láng sistergését. A témavisszatérését nem a szopránban, hanem az altban találjuk. A Kis karácsonyi éneket és Az Isten harsonáját Halmos László dolgozza fel. Az előbbit két szólamú gyermekkarra, az utóbbit férfikarra. A karácsonyi ének eleje kánon, folytatása szabad imitációs kidolgozás. Az utóbbi viszont tömör hanghatásokra törekvő homofon tétel. Rossa Ernő kis háromszólamú egynemű kara oly egyszerű faktúrájú, hogy kezdő énekkar is sikerre viheti. Jemnitz Sándor Lipcsében tanul Regeméi, s ez érezhető nyomot hagy faktúráján. Ki várni tud c. kórusának merész dallamvezetése ugyancsak próbára teszi a férfikar teljesítőképességét, mert az énekhangot sokszor valósággal mint hangszert kezeli. Bár lineáris a szólamvezetése, inkább dallamaiban önállósulnak szólamai, mert ritmikailag jórészt egyező mozgásúak. Vaszy Viktor a Sirató ember dalában érdekes hanghatással kísérletezik. A szöveget a IL, majd I. tenor szavalóénekszerűen recitálja, s ezt a többi szólam megtámasztja a vokálissal intonált terc és szextmenetekkel. Sejtelmesen misztikus hangszíne jól simul a szöveghez. Ady zeneszeretete ismeretes. A fejlett muzikalitás egyébként a nagy magyar költők közös ismertetőjele. A török, horvát, olasz dalritmusra verselő Balassi, a dalszerző Csokonai, a katonaindulót komponáló Kisfaludy Sándor, a népdallejegyző és dalszerző Arany János mély zeneisége él Adyban is, ki fiatal éveiben, 1897-től kezdve szívesen vállalja a zenekritikusi hivatást is a debreceni lapoknál. A Bajazzók, Hoffmann meséi, Zsidónő, Hunyadi László c. operákról éppúgy ír recenziót, mint a zilahi dalkör tasnádi vendégszerepléséről. Dankó Pista, korának ismert nevű cigányprímása, a Pósa-versek szorgalmas megzenésítő je éppúgy lelkesíti Adyt, mint Petőfit Rózsavölgyi Márk verbunkosa. Balázs Árpádnak 1909 tavaszán küldi egyik versét, a Zilahi ember nótáját, amelyet a korában népszerű dalköltő befoglal egyik nótáskönyvébe. Kár, hogy a legkiválóbb megzenésítéseinek bemutatását már nem éri meg a költő. Kodály ugyan már az 1910-es években elkészül a Sírni, sírni, sírni zenébefoglalásával, de ez csak 1921-ben kerül bemutatásra zenekari kísérettel, Bartók öt Ady-dalának előadása pedig 1919. április 21-re jut. Ha a költő jó interpretációban hallhatta volna e dalait, figyelme elől elsikkadtak volna a népies műdalok, s kitárult volna előtte az Ars nova hajnalhasadása. Ady muzikális, verseit körülzsongják a melódiák. Sokszor öntudatlanul is, népdalritmusok sugallják versei ütemét. Ha „fülébe ősmagyar dal rivall", a régi énekek ritmusa sem veszhet ki soraiból. 6 KODÁLY Z.: Űj célok felé. Magyar Dal 1942. febr.