Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)
Vayerné Zibolen Ágnes: Rippl-Rónai íróportréi
Fenyő Miksáról, aki ebben az időben a Nyugat írógárdájához tartozott, festett pasztellje 39 datálatlan, de ugyancsak ezekben az években jött létre. A többinél rajzosabb karakterű és valamivel kisebb méretű. Piros kerevet háttere előtt ül, a jobb vállát erősen leejti, hogy szinte alig látható, a balt magasra emeli. Ruhája feketével árnyalt, az erős kihagyásoknál érződik az alap barna textúrája. A háttér erős pirosával egyenlő hangsúllyal virít a kemény gallér fehér foltja — arca sárga, a piros szín reflexeivel, homloka magasan kopasz, a felsőajkat bajusz takarja. Zárt szájvonalából és cvikkeres szeme pillantásából gunyoros hangulat sugárzik. 1925-ben két újabb pasztellel be is zárult a magyar irodalom XX. századi nagy festőkrónikásának munkássága. E két, alkotójuk karakterteremtő tehetségéről tanúskodó portré, a klasszikus sorozat kiegészítői, azok utolérhetetlen elmélyültsége nélkül. Mindkettő évszámmal és szignóval jelzett. Karinthy Frigyesé fekvő formátumú. 40 A barna-piros csíkos fürdőköpeny, a napsütötte arc s a kép aranyos tónusa valószínűvé teszi, hogy egy balatoni együttlét pillanatában keletkezett — a kép reflexein napos délelőtt fényei érződnek. A kócos frizura, a széken elnyúló pihenő tartás az önmagát elengedett, de lelke legmélyén mindig kritikusan figyelő írót jellemzi. — A másikon Feleky Géza, 41 a Világ főszerkesztője néz maga elé fölényes arckifejezéssel, szájában cigarettával. Profilja a lilásan szürkés háttér előtt rajzolódik ki, ruhája barnás, a nyakkendő aranycsíkos színfoltja és a kép közepén szinte mindig elmaradhatatlanul világító fehér inggallér teszi elevenebbé a hangulatot. E három kép létrejöttének közelebbi apropóját nem ismerjük, s ha egy esetleges közvetlen indítékot fel is teszünk, nem kell kutatnunk, hiszen Rippl-Rónai és a modellek között fennálló ismeretségnek már évtizedes múltja volt. 1927-ben halt meg Rippl-Rónai József. A magyar irodalom képviselői iránt megnyilvánuló érdeklődése, mely alkotó élete végéig elevenen élt benne, számtalan dokumentumát hagyta ránk : sok apró feljegyzést, amelyek jellemábrázolásának élő emlékei, és híres írósorozatát, az elévülhetetlen emberi nagyság továbbélő jelképeit. — Halála megszólaltatta a költőt, Babits Mihály ,,A festő halála — (RipplRónai emlékének)" című versében a szavak erejével állított maradandó emléket a művésznek. ,,. . . lm a Nap, a színek apja, az Élet, elmerül ; de a virág tovább él s őrzi színét új napok számára : így időz még tovatűnt lelked világának ezer árnya kép-függönyödön — óh varázs-függöny ! — s amint messzebb száll el életed mint ki messzebb lép a függönytől s a Fényhez közelebb, mind nagyobb lesz és nemhogy kisebb lesz az árny, mit a függönyre dob : úgy nő előttünk árnyad, amint távozik kedves alakod és ami szemeid kincses golyóiból kikölt, szabadon, mint a madár, ha tojása összetört, suhan az Időbe, s friss szemek elé viszi légi út — csodaszikrák, és tarkállnak még, mikor tűz-anyjuk kialudt." 39 Papírlemcz, pasztell. 24 x 27 cin. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdona. 40 Papírlemez, pasztell 52 x 41 cm. A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona. 41 Papírlemez, pasztell, 52 x 42 cm. Selinkó Géza tulajdona.
