Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

V. Nyilassy Vilma: „Dal a pipáról s más egyébről". Császár Ferenc irodalmi hagyatékának Petőfi-kéziratai

sem aggódott hasonlóképpen „kölcsönadott" honoráriumáért — mert Petőfi könyörtelen szigorúsággal tartotta számon és fizette vissza tartozásait. Kölcsönnel segített pénztelenségén korábban is, most is, később is, de írásain semmilyen pengő forintokért nem változtatott sem korábban, sem később — nem tette ezt 1844 áprilisában sem. Ha mindenképpen pénzt akart volna látni : adott volna más verset Császárnak. De az anyagi érdek jelen esetben már csak azért sem lehetett döntő, mert az Aradi Vészlapok jótékonycélu kiadványnak készült, honoráriumra tehát nem számíthattak a szerzők. A pipadal módosítása Császár ösztönzésére történt: ez kétségtelen; a „szivardal"ban ennek ellenére győzelem: kicsit esetlen, fintoros, szinte kamaszos győzelem bujkál. A fiatal költő így kerekedett felül a szerkesztővel folytatott párharcban; meg akarta mutatni Császárnak, hogy nem nagy művészet az ő finnyás ízlését kielégíteni. Császár nem látott komoly művészetet Petőfi pipadalában, de a népdal polgáriasított karikatúráját komolyan vette — közölte is változtatás nélkül (ld. a III. facsimilén). 1845-ben majd máskép csatázik „Császár Ferenc őnagyságával" a költő; 1844 tavaszán még úgy győzi le, hogy büszke dacból „eltalálja" a szerkesztő ízlését. * * * A fentiekben említettem már, hogy a nyolc versszöveg közül hármat (Dal a pipáról s más egyébről... — Kis menyecske, szép kis menyecske... — Mondom, ne ingerkedjetek velem!) áthúzott Császár, ezeket nem közölte az Aradi Vészlapok-ban. Híven, vagy változtatásokkal adta-e közre a többit? — az alábbiakban erre kell válaszolnunk. A Virít a kikirics kezdetű népdal szövegét híven közölte Császár. (AV. 294—95. 1.) Érdekes, hogy ezt a dalt Petőfi később egyik gyűjteményes kötetébe sem vette be. A Füstbe ment terv címe Petőfi kéziratán is Hiú terv, nemcsak az Aradi Vészlapokban, tehát nem Császár változtatta meg a címet, hanem a költő, amikor a verset kötetébe sorolta. A kéziraton sem szerzői, sem szerkesztői változtatás nincs, de a kézirat és az Aradi Vészlapok-ban megjelent szöveg között van némi eltérés a vers utolsó két sorában. E két sor a kéziratban: És függtem ajkán. . . szótlanul, Mint a gyümölcs a fán. Az Aradi Vészlapok-ban (390. 1.): És csüggtem ajkán. . . szótlanul, Miként gyümölcs a fán. Császár hagyatékának az Aradi Vészlapok-ra vonatkozó kéziratai között található Lauka Gusztáv egy nyugtája, amelynek szövege: „Nyugtatvány 5 frt pengő azaz öt forint pengőről mellyet Nagyságos Császár Ferencz úrtól az Aradi Album tisztázása fejében előlegesen felvettem. Pesten Mart. 24. 1844. Lauka Gusztáv."

12 A Vészlapok megszerkesztett anyagát tehát Császár megbízásából Lauka másolta le a nyomda számára. A fenti szöveg-változat lehet eszerint Lauka másolási hibája, de lehet a nyomdai korrektura s,orán végrehajtott változtatás is. A nyomdai korrektura nyilván a szerkesztőség feladata volt, s hogy nem Petőfi változtatott a szövegen, bizonyítja az is, hogy a költő kiadásaiban az Aradi Vészlapok beli módosítások csak részben fordulnak elő, azok is eltérően (bár a versen több helyütt is simított később Petőfi, nemcsak a címét változtatta meg). V1 ld. a Petőfi Irodalmi Múzeumban: V-an. — V. 758. sz. a. ISO