Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez

Legerősebb a módosítás az utolsó versszakban: Szentjóbi : Még is, ah mert tsak szeretném Elérni fel-tételem, Felőled, fel-nem-tehetném Hogy még jól ne tégy velem! Emlékkönyv : De rollad fel nem tehetem Hogy még jól ne tégy velem Jövel azért óh! reménység Már egyszer tégy jól velem. A változtatások gyengítették, ellaposították a verset. Sajnos, a kéziratos másolatokból nem tudjuk kikövetkeztetni, hogy a szövegromlás mikor keletkezett és kitől származott. A vers sárospataki másolatai: Sp. Kt. 1666. sz. 246. 1, 1669. sz. 45. 1, 1707. sz. 71. 1, 1761. sz. 10. 1. Vajda Juliánná emlékkönyvének végén összefüggő sorozatban olvashatunk Szentjóbi Szabó-verseket, négyet közvetlenül egymásután, s néhány verssel odébb még egyet: Tanuld meg azt felejteni (61a) azonos Az igazi világ boldogság című verssel (113 1.). Az eltérések jelentéktelenek. A fő boldogság című vers a címével együtt szerepel, pontos másolatban. (6lé, és Szentjóbi 125. 1.) a Reggel ugyancsak címmel, kevés eltéréssel. (62a—b, 63a, Szentjóbi 104. 1.) Az Egy Szép Leányhoz címe nélkül, de meglehetősen hív másolatban. (63a—b, 64a) Végül egy csonka, eltépett lapon A holdhoz című vers 2—5. versszaka található (65a, 116. 1.) Ez a másolat is pontos, csupán helyesírásban tér el némileg. Ez utóbbi verscsoport leírója valószínűleg a kinyomtatott kötetet tartotta kezében, míg az imént említett versek kéziratos variánsban kerültek az emlékkönyvbe. Ezeket a verseket más egykorú kéziratos gyűjteményből nem ismerjük. A másolt verseskönyvek irodalmi jelentőségének csökkenése együttjárt filológiai hűségük fejlődésével. A verscímek megjelenése már ezt jelzi a századforduló után. A húszas-harmincas években aztán meghonosodik a szerzők nevének közlése is, s ezzel a kéziratos kötetek, emlékkönyvek a nyomtatott irodalom érdektelen függelékévé válnak, legfeljebb másolójuk személye ad nekik némi irodalomtörténeti jelentőséget. Emlékkönyvünk szabatosan másolt darabjai közé tartoznak még a következő ismert szerzőjű versek: Berzsenyi: Szerelmes bánkódás-ának három utolsó versszaka (30a). A megelőző versszakok egy kitépett lapon lehettek. Kisfaludy Sándor Kesergő szerelem kötetének 200. dala: El mégy tehát szegény Lélek. (28a) A dal négy utolsó sora hiányzik. A harmadik sor ritmusrontó szóismétléssel: Eredj eredj jobb lessz ha nem élek. . . Hasonlóan szerepel ez a sor az OSzK kézirattár Oct. Hung. 756. sz. kötetének 22a lapján. Ezt a Himfy-dalt is sok sárospataki kötetben megtaláljuk: Sp. Kt. 1316. sz. 478. 1, 1667. sz. 75. 1, 1707. sz. 205. k, 1761. sz. 8. 1, 1764. sz. 88. 1. Más kéziratos kötetekben is gyakori. A Boldog szerelem 123. dalát: A szerelem és Reménység. • • (316) más kéziratos kötetekben nem találtam, bár érzékeny tartalma miatt ez is népszerű lehetett.