Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

V. Nyilassy Vilma: „Dal a pipáról s más egyébről". Császár Ferenc irodalmi hagyatékának Petőfi-kéziratai

számodra... Ha azonban valami napló töredékkel megelégszel, azzal szívesen szolgálok, de csak aprilban..." Kisfaludy Sándor március 22-én küldi „össze-vissza forgatott régi kézirataimból" verseit az album számára. (Keleti igazság; Magyar szívhang; Középszerűség.) Czuczor Gergely március 23-án válaszol a felhívásra és március 27-én küldi el Császárnak a Mátyás király-t. Márk (Barthos János) március 31-én írt levelében ezt olvashatjuk: „Becses sorait két nap előtt vevém — azóta a legnagyobb sietségben irtam a mellékelt novellát..." Garay János április 1-én küldi meg, levél kíséretében A vész szelleme c. költeményét. Kunoss Endre április 9-én ezt írja: „Szavamat egy nappal későbben váltom be.. . "

15 E néhány adat is meggyőzhet minket arról, hogy joggal jelentette Császár április 7-én kelt nyilt levelében a Regélő hasábjain: „Felhivám őket barátságos leveleimmel; s örömmel hirdethetem hazám szine előtt: mikép a' magyar irodalom meleg-keblű koszorúsaiban helyzett bizalmamnak a' süker szivemelőleg felelt meg. Részint kezemnél már gyöngyei a' részvét balzamának, mellyet a' szelid musa nyújt a' szenvedők sebére; részint igéretét, férfiszavát bírom sok jelesnek, ki e' balzam csépjeit szive s lelke ihletével szaporítani fogja."

16 Hogy mégis csak októberben látott napvilágot a kötet, annak, úgy látszik, az Aradon lakó Sárosy késedelmeskedése volt az oka. Tőle várta Császár az aradi vész leírását, ezt azonban még július 5-én kelt levelében is csak igéri Sárosy.

17 Mikor adta át verseit a szerkesztőnek Petőfi? A Hiú terv-et és ezzel egy papirosra írt, Népdalok. I—

LT. címen szereplő Mi foly ott a mezőn? (I.) és Mondom, ne ingerkedjetek velem.! (II.) kezdetű dalok kéziratát minden valószínűség szerint április 18-án vitte el Császárnak a költő. Erre Császárnak a kézirat szélére írt feljegyzéséből következtethetünk. A feljegyzés így szól: „Adtam a költőnek 3 f. p. april 18d 844." Április 18-án felkereste tehát Petőfi a szerkesztőt és mivel Császár feljegyzése Petőfi kéziratán olvasható, nyilvánvaló, hogy ezt a kéziratot vitte hozzá a jelzett napon Petőfi. Április 18-án adta át vajon Császárnak a többi kéziratot is? Nem valószínű. Ellene mond ennek a húsvétra kitűzött határidő. Petőfi aligha tartozott a késedelmeskedők közé; adhatott verseket Császárnak a határidő lejárta előtt is. Gyűjteményes köteteiben Petőfi a verseket — a népdalokat kivéve — keletkezésük időrendjében sorolja egymásután. A Vándor élet és a Szerelem- és pipadal megelőzi köteteiben a Füstbe ment terv-et. A Füstbe ment terv-ről (kéziratban: Hiú terv) tudjuk, hogy azt Dunavecsén írta húsvétkor, azaz április 7—8-án. A Vándor élet és a pipadal szerzési helyének Pestet jelöli meg Petőfi. Pesten és időrendben húsvét előtt születtek e versek, valószínű hát, hogy húsvét előtt át is adta őket Császárnak. Hogy többször járt Császárnál a költő, arra a pipadal szövegátírásából is következtethetünk; de hogy a Kis menyecske, szép kis menyecske és a Virít a kikirics kezdetű, Népdalok. I—77. címen szereplő dalok különálló kéziratát melyik alkalommal vihette el a szerkesztőnek Petőfi, arra nincs bizonyítékunk. Nem valószínű, hogy április 18-án adta át ezeket, mert akkor nem választotta volna ketté Népdalok. I—77. címen a négy népdalt, hanem Népdalok. I—IV. összefoglalással egy papirosra másolta volna mind a négy dal-szöveget. Azon a folio-páron, amelyra a Hiú terv és Népdalok. I—77. címen a Mi foly ott a mezőit? s Mondom, ne ingerkedjetek velem! szövegét írta le a költő, bőven lett volna még hely a másik két népdal szövege számára is. 15 E leveleket, ill. műveket ld. a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának Vegyes gyűjteményében. ie ld. Regélő Pesti Divatlap, 1844. ápr. 11-i sz. — 462". hasáb 17 Sárosy leveleit ld. Miklós Róbert közleményében e kiadvány 139—142. lapján.