Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Sára Péter: Levelek Anton Strakától

Fordítótársa Antonin Hartl akiről ezeket írja barátjának Földessy Gyulának az Ady szakértőnek. „Dr. Hartl egyáltalában nem költő, egyedül és csakis elismert mű fordító... Talán ez a műfordítónál gyakran nagy előnyt is jelent... pontosabban fordít s ragaszkodik az eredetihez." Fordítási módszerükről máshol ezeket írja „Hartl tőlem szószerinti nyers fordítást kap az eredeti Ady vers „kottájával" rímeivel, szótagszámának megjelölésével. H. ezek alapján lefordítja a verset s visszaadja nekem. Ez a korrigálás állapota. Én újból egybevetem a fordítást az eredetivel, megjelölöm a hibákat s közösen keressük a kijavított, végleges verset. . ." Amint látjuk, kitűnő műgonddal és igen lelkiismeretes munkával végezte áldozatos munkáját s közben valóságos apostola lett a magyar irodalomnak és elsősorban Ady költészetének. Fordításokat közölt, cikkeket írt és előadásokat tartott a magyar irodalomról. 1940. febr. 10-én a Művész Klubban olyan Ady estet rendezett, amely az egész Prágát valóságos Ady-lázba hozta. Fordításaikból 17 Ady verset szavaltak el, köztük a Magyar Jakobinus dalát, amelyet maga Straka olvasott fel a közönségnek. „Előadásomat József Attila „A Dunánál" c. verse utolsó strófájának elolvasásával fejeztem be. " írja az ünnepséggel kapcsolatban. A. Straka nem volt kommunista, de a kultúrának, az irodalomnak és ezen keresztül a népek barátságának olyan derék munkása volt, aki életével fizetett haladó gondolkodásáért, bátor magatartásáért. Ady és az új magyar költők verseinek fordítása közben, nagyszerű terveinek megvalósítása előtt 1941. márc. 21-én hurcolta el lakásáról a Gestapo és 1944-ben Gross-Rosenben végezték ki Hitler fasiszta hóhérai, „...házkutatás alkalmával felbecsülhetetlen értékű irodalmi dokumentumokat pusztítottak el a Gestapo pribékjei. Elpusztították könyveit, fordításait, írásait, feljegyzéseit, irodalmi levelezését, ma beszerezhetetlen kiadványokat, amik még alaposabban megvilágíthatnák Straka és több magyar író, költő irodalmi profilját." írja Szily Ernő a Fáklya. 1956 márciusi számában Strakáról szóló tanulmányában. Itt tesszük közzé — a múzeumunkban őrzött, — Földessy Gyula prof.-hoz írott néhány levelét, mint emberi portréjának és áldozatos irodalmi munkásságának szerény, de számunkra mégis értékes dokumentumait. I Praha, 1939. május Kedves jó Barátom! A mellékelt írás bő információt nyújt a munkámról. Néhány Ady fordítást csatolok a nagy Ady szakértő számára. Kérésem odairányul, legyen oly szives a hivatott magyar szakértőkkel együtt segíteni a munka befejezésében a kért anyag elküldésével. Hiszem, hogy a munka jó és helyes! Itt szeretettel fogadták mindenütt, ahol bemutattam. Jómagam Prágában maradok, címemet alább adom. Mindnyájukra változatlan szeretettel gondolok és a nagys. asszonynak külön tiszteletteljes üdvözletemet, és kézcsókomat küldöm! Őszinte baráti kézszorítással A. Straka Praha XVIII. Za Pohofelcem c. 14.