Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)
Éder Zoltán: Ismeretlen adatok Babits 1919-es magatartásának következményeihez
Babits nyilván a minisztériumban lefolyt fegyelmi tárgyalást tévesztette össze — ahol minden bizonnyal felolvasták előtte a cikket — az ügyészség által elrendelt rendőri eljárással, amely — az itt felsorakoztatott iratok tanúsága szerint — nem terjedt túl a detektív nyomozásán. Az egész ügyet az ügyészség alábbi értesítése zárta le: 36 529/927. Babits Mihály középiskolai tanár fegyelmi ügyében a 25 408 1927 /V. ü. o. számú megkeresésére értesítem Nagyméltóságodat, hogy „Az igazi haza" című cikket tartalmazó „Uj világ" című folyóiratot nem áll módomban megküldeni, mert az a kir. ügyészségnél nincs meg. Bp. 1927. 4. 13. Pólányi M. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium H. A minisztérium a fegyelmi ügyben most már a be nem szerezhető cikk figyelmen kívül hagyásával hozta meg határozatát és visszaadta— 1927-ben — Babits nyugdíját. 10 Nyolc év után a VKM-nek ez az intézkedése — ha visszamenőleg nem tette is jóvá Babits forradalmi szereplésének következményeit — de megszüntette a jövőre nézve. A közölt dokumentumokból kitűnik, hogy a Horthy-rendszer hatóságai évekig tartó eljárást folytattak Babitssal a proletárdiktatúra idején tanúsított magatartása, főként pedig „Az igaz haza" című tanulmánnyal kapcsolatban. Bár Babits már 1919-ben határozottan revideálta a Tanácsköztársasággal rokonszenvező korábbi véleményét (Magyar költő kilencszáztizenkilenben. Nyugat, 1919. Második kötet 911—929. 1.), a rendőrség és ügyészség hosszú időn át napirenden tartotta ezt a „communista ügyet". Babits viszont azzal, hogy kijelentette: nem kíván hivatalos kapcsolatot fenntartani az állammal, megtagadta az együttműködést az ellenforradalmi rendszerrel. 16 Mindezen iratokat a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban „Communista ügy IV. 13 4932/ 1920" jelzés alatt találtam meg.
