Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)
Éder Zoltán: Ismeretlen adatok Babits 1919-es magatartásának következményeihez
előtt az „Uj Világ" című ifjúsági folyóiratban különös nézőszögből vitatta a haza és nemzet fogalmát és mint pacifista, a haza és nemzet fogalmának nem tulajdonítja a közfelfogás által megkívánt fontosságot. Egyik ilyen irányú cikkével mételyezőleg hatott az ifjúságra. Ezek alapján a fegyelmi bizottság javaslata és a kebelbéli fegyelmi tanács meghallgatása után Tanár urat nyugdíjának elvesztésére ítélem. Magatartásának elbírálásánál súlyosbbító körülménynek kellett vennem azt, hogy jóllehet betegség címén kérte nyugdíjazását, a proletárdiktatúra szerveitől az egyetemi tanári állást elvállalta, s így a proletárdiktatúra önkéntes támogatásának minden tényálladéka volt megállapítható ; továbbá, hogy mint író, ilyen cikket írt, amely a tapasztalatlan ifjúság lelkületében végzetes kárt okozott; végül azt a körülményt, hogy saját maga kijelentette a fegyelmi bizottság előtt, hogy az állammal semmiféle viszonyban lenni nem óhajt, s ezért nyugdíjat sem kivan és ezt eddig ezért nem is vette fel. Nyugdíjának beszüntetése iránt egyidejűleg intézkedtem. Budapesten, 1920. évi március hó 31-én. Haller s. k. Tekintetes Babits Mihály nyugdíjazott áll. főgimnáziumi tanár úrnak, Budapest. A hivatalos másolat hiteléül: Olvashatatlan aláírás. A minisztérium azonban nem elégedett meg ezzel a jogfosztással, hanem mint „kommunista ügy"-et áttette a határozatot az Államrendőrség Budapesti Főkapitányságához (102 752/1920. B—XI., szám alatt) amely azt a budapesti kir. ügyészséghez továbbította. Az ügyészség 46 931/1920. szám alatt intézkedett a nyomozás lefolytatása iránt, és egyben a VKM-hez fordult a fegyelmi ügy vizsgálati iratainak és az Uj Világ című folyóirat azon számának megküldése iránt, mely a gyanúsított cikkét tartalmazta. Az eljárás során az Államrendőrség kihallgatta Babits Mihályt. A kiküldött detektív jelentése a következő volt: Budapesti magy. államrendőrség 9664/920. fk. ein. res. Jelentés 1920. évi május hó 5-n Jelentem, hogy a fenti számú ügyiratban a puhatolást megejtettem, melynek folyamán megjelentem Babits Mihály szekszárdi szül. 1883. évi rk. vall. nőtlen, gimnáziumi tanár (lakik: Reviczky u. 7. III. 15.) alatti lakásán, hol őt az ügyre vonatkozólag kikérdeztem, aki előadta, hogy ő, a tanárságtól már a Károlyi-kormány ideje előtt nyugalomba vonult, s már akkor kilátásba volt helyezve az egyetemi tanársága, ami csakis a kommün alatt valósult meg. Beismeri azt, hogy ő az „Uj Világ" czímű ifjúsági folyóiratban tényleg írt, de ő azzal a jól felfogott gondolattal írta azt, mintha azzal hazájának csak jót tehet, nem gondolva arra, hogy annak az ellenkezője vállik valóra, az egyetemi tanárságát Lukács György népbiztos kinevezése folytán foglalta el, és ott június hó végéig mint egyetemi tanár működött, amikoris vakáczió következett, Szekszárdra ment szüleihez és ott tartózkodott. Külömben más egyéb funkciója a kommün alatt nem volt.