Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Egri Péter: Az adott világ varázsainak mérnöke

és kívülről ábrázolja, s ugyanakkor tárgyává teszi azokat az új ellentmondásokat, amelyek a szocializmusért való harc, a szocializmus építése során jelentkeznek. Eközben az ellentmondások egész gazdagságának feltárására törekszik, s éppen ezáltal valóságos perspektívát nyújt.

29 Nézzünk néhány példát a látomások, álmok különböző művészi feldolgozására. A polgári dekadencia ábrázolásában a látomások, álmok a művészi ábrázolásban feloldják az objektív valóságot. Álom és valóság határai elmosódnak, az egész ábrázolt világ irracionálisán bizonytalanná, látomásszerűvé, végzetszerűen fantasztikussá válik.

30 A látomásosság, amely a hazug idill mögött nem egy konkrét társadalmi berendezkedés hazugságát, hanem az élet elvi értelmetlenségét tudja csak felmutatni, a műfajokat is feloldja. A novellából — amely műfaji jellegénél fogva a véletlennek eleve jelentős szerepet juttat — eltünteti a véletlen fordulatoknak valamilyen szükségszerűséget megvilágító jellegét, a regényben és a drámában megsemmisíti az ábrázolt világ objektív dialektikáját, a lírában viszonylag egynemű s ezért egyhangú ködöt teremt. Az 1848 utáni korszak modern polgári realista művészete is ábrázol látomásokat. De a látomások, álmok itt nem szüntetik meg, hanem ellenkezőleg, aláhúzzák a valóság ovjektivitását. Aláhúzzák kétféle értelemben is. Egyrészt a látomásokat nem önmagukban ábrázolják, nem abszolutizálják, s így ezeket is az adott valóság részeként, olykor éppen lényeges tulajdonságainak összesűrűsödéseként mutatják be.

31 Másrészt azt ábrázolják, hogy amilyen szükségszerűséggel felereszti, olyan szükségszerűséggel vissza is rántja, szét is pukkantja a valóság az álmok színes léggömbjeit.

32 Thomas Mann, Doctor Faustus című regényében Adrian Leverkühnek, zeneszerző-hősének ördög-látomását leírván, már úgy tudja — épp e látomás regénybeli összefüggéseinek segítségével is — a kapitalista társadalmi valóság megváltoztatásának szükségszerűségét kifejezni, hogy nemcsak az ábrázolás egészével mutatja meg, hogy az adott társadalmi berendezkedés milyen tragédiákat szül, hanem a regény végén az ábrázolás egészének logikájával összhangban hősével ki is mondatja az igazságot: a művészi harmónia megteremtésének előfeltétele az élet harmóniájának megteremtése. S hogy ezeknek — a dekadenciában megszokott — látomásoknak a polgári realista művészetbe való beépülése nem a modern polgári realizmus gyengesége, azt az is bizonyítja, hogy a szocialista művészet első klasszikusánál, Gorkijnál is jelentkeznek. A fehérek és vörösek között választani nem tudó Klim Szamginnak én-felbomlását fejezi ki velük Gorkij, szocialista szemlélettel, külső álláspontból, az orosz proletárforradalom előkészítésének ábrázolása során.

33 A látomásoknak, álmoknak jelentős szerepük van abban a modern realista szintézisben, amely József Attila szocialista világképe alapján létrejött. A továbbiakban ezt vesszük részletesebben szemügyre. Amikor a modern látomásoknak, mint a modern realizmus egyik mozzanatának mibenlétét tárgyalva megvizsgáltuk, hogyan jelentkeznek ezek a látomások a polgári • dekadencia, a polgári realizmus és a szocializmus realista művészetében, az elvont ábrázolástól (Franz Kafka, Huxley, Joyce), a konkrét ábrázoláshoz (Dosztojevszkij, Tolsztoj, 29 Fölösleges hosszabban magyarázni, hogy itt nem a sematikus, hanem a valóban szocialista és valóban realista irodalomra; egy Gorkijra, egy József Attilára stb. gondolunk. 30 Franz Kafka : Vidéki orvos, Az ítélet, Kastély, A per. Aldous Huxley ; A végzet bábjátéka. Ford; Berend Miklósné. Nova Irodalmi Intézet. II. 1943. 440—1. 1. Joyce: Ulysses Ford; Gáspár Endre. Nova Irodalmi Intézet Bp., 1947. II. 24—26, 31., 38—154. 1. 31 F. M. Dosztojevszkij : Bűn és bűnhődés. Ford.; Görög Imre. Orosz Remekírók. Európa Kiadó. Budapest. 1957. 46—50. 1., és 224—226 1. — Lev Tolsztoj : Karenina Anna. Ford. : Bonkáló Sándor és ifj. Pálóczi Horváth L. Gutenberg Könyvkiadó. Bp. II. kötet 318., 330., 333. 1. 32 H. Ibsen : Peer Gynt, Vadkacsa. 33 Maxim Gorkij: Klim Számgin élete. Ford.; Gergely Viola. Szikra Budapest. 1948. III. 129., 133. 1.