Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vayer Lajosné: Petőfi Sándor első szobra — Alexy Károly ismeretlen alkotása

és támogatás nélkül. Adottságai révén már a negyvenes évekre a hazai kisplasztika „jóidéig leghivatottabb művelője"

5 lett. Bécsben ekkor már jó anyagi körülmények között élt, sokat dolgozott, sőt műhelyében többeket foglalkoztatott. Szép eredményei ellenére állandóan kereste az alkalmat a magyarországi letelepedésre. Ferenczy Istvánnal egyidőben ő is készített egy kis Mátyás-szobrot, nyilván abban a reményben, hogy nagyméretű megmintázására hivatalos megbízást kap. Mikor munkáját 1844-ben a pozsonyi országgyűlés előtt bemutatta, komoly elismeréssel fogadták, de monumentális kivitelezésre nem kérték fel. így a pesti letelepedés sem valósulhatott ekkor meg, — csupán a kis Mátyás szobor talált vevőkre.

6 Egy bronzpéldányát Batthyány Kázmér vette meg — a szobrot Barabás Miklós közvetítette.

7 Ekkor hallunk elsőízben a két művész kapcsolatáról. Barabás baráti segítsége tette lehetővé 1847-ben, az első kísérlet után három évvel, Alexy hazaköltözését is; megbízást szerezve számára a nagyenyedi főiskolától Hegedűs Sámuel, a kollégium érdemes tanára, szobrának elkészítésére. A megmintázásban is komoly segítséget kapott Barabástól, aki egyrészt átadta Alexynek saját, Hegedűsről készített fiatalkori rajzát, másrészt korrigálta a szobrot készülés közben.

8 Alexy Károly Pesten Barabás környezetében élt és így bekapcsolódhatott a magyar reform-mozgalom művészi életébe. Előbb-utóbb találkoznia kellett Petőfivel, akit Barabás ezekben az években többször is megörökített. Petőfi, a költészet forradalmi erejű mestere magához vonzotta Alexyt, saját művészetének becsületes munkását, hiszen a közös célokért egyformán fiatalon, rokon lelkesedéssel küzdöttek. A szabadságharc kitörésekor Alexy azonnal honvédnek állt, nevét a königgrätzi tábor első foglyai között találjuk feljegyezve.

9 A szabadságharc leveretése után kiszabadulván, 1852-ig, második külföldi útjáig ismét Pesten élt, de művészi munkásságáról szinte semmi hírünk sincs. Csupán két kisméretű gipsz szobra maradt fenn ebből az időszakból. Egyik Széchenyi István bronzszínűre festett mellszobra volt,

10 a másik az Irodalmi Múzeum szóbanforgó Petőfiszobra. A Széchenyi szobrocska évszáma 1849., a másiké — mint feljebb ismertettük — 1850. Mindkettő jelzése „Alekszi" — alkotójuk magyar érzelmének szimbólumaként magyar írásmóddal írta nevét, míg a szabadságharc előtti években, s majd 1852 után készült műveit „Alexy" formában jelezte. — Szobrunkat a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi múzeumának kis mellszobrával — feltehető párdarabjával — pontosabban összevetni sajnos már nem áll módunkban, mert a kis Széchenyi-szobor a második világháború viszontagságaiban elpusztult.

11 Petőfi szobrunk tanúskodik arról, hogy Alexy Károly a mintázáshoz ismét Barabás Miklóstól kapott ösztönzést, hiszen előképül a mesternek Petőfit ábrázoló tusrajza alapján készült Tyroler-féle acélmetszetet használta fel. A kis szobor szorosan ragaszkodik mintaképéhez, de nemes egyszerűsége, közvetlensége mégis jóval többet ad, mint másolást, érződik benne az egyéniség ismerete és a közvetlen személyes emlék. Alexy nem véletlenül választotta az 1846-os Barabás képet mintának, hiszen ismerte kétségtelenül Barabásnak 1845-ben készült kőrajzát is és ismerte az 1848-as biográfiát, a későbbi romantikus szoborkultusz előmintáját is. Alexy feltevésünk szerint 1847-ben találkozott 5 Lyka Károly : Magyar Művészet 1800—1850. 219. 1. Singer és Wolfner kiadás. 6 N. N. : Alexy Károly művei, Vasárnapi Újság, 1864. júl. 10. (Eredetijét Horváth Edmund vette meg.) 7 Szegedy-Maszák Hugó: Alexy Károly szobrász, Művészet, 1910. 2. sz. 8 Szegedy-Maszák Hugó: Alexy Károly szobrász, Művészet, 1910. 2. sz. 9 Magyar Könyvszemle, 1880. V. évf. 392—393. 1. Érdekes kézirajzok. „A szabadságharc első hadifoglyai: 53 honvédtiszt Königgrätzben 1849." 10 Divald Kornél : A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteménye, Budapest, 1917. Tudományos Akadémia kiadása. Széchenyi Múzeum 63, sz. Gróf Széchenyi István mellszobra. Bronzszínűre festett gipsz. Jelzése: 1849. Alekszi. Pest, Ernszt Lajos ajándéka, 1506. sz. 11 Sáfrány Györgyi szíves közlése.