Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)
Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez
Ha a szentimentalizmus címszava alá befoglalhatjuk is Ányos, Szentjóbi Szabó verseit, Szemere ifjúkori fordításait és az archaikus szerelmi panasz-énekeket, akkor sem merítettük ki még az emlékkönyv stílusváltozatait. A szentimentális hang itt inkább tematikai rokonságot jelez, amelyen belül világosan elhatárolható egymástól a Faludi-típusú ének-hagyomány, a félig-meddig már tudatos népiesség, Szentjóbi szorosabban vett szentimetalizmusa, a Csokonai-epigonok rímmesterkedése és a tizes évek lírájának szertelenségekben megmutatkozó romantikus hajlama. A reformkori irodalmi fellendülés lírában már a tizes években megkezdődik. Régibb és új költők versei több kiadásban jelennek meg, harmadrendű lírikusok köteteinek is van keletje. A névtelen hagyományból táplálkozó, de az új műköltészettel is gazdagodó érdeklődést — úgy látszik — nem érintik az évtized irodalmi harcai. Imponáló sokoldalúsággal másolják a diákok a különböző izlést követő költők verseit. S ha hozzávesszük ehhez, hogy a bejegyzések egyrésze könyvnélküli ének- és verstudást sejtet, képet alkothatunk a magyar líra népszerűségének erről a korai felvirágzásáról. Befejezésül hadd mondjak köszönetet a Déri Múzeum vezetőségének, hogy az emlékkönyvet tanulmányozás céljából rendelkezésemre bocsátotta, Julow Viktornak a Lilla-kérdés felvetéséért, s Czegle Imrének, a sárospataki kollégiumi könyvtár őrének, aki az ottani ének-katalógus adatait kikereste és lekötelező szívességgel bocsátotta rendelkezésemre. Az emlékkönyv tartalomjegyzéke Valamennyi szöveg kezdősorát közöljük, a prózákat külön megjelölve. A kezdősort megelőzi az emlékkönyvben szereplő sorszám és verscím ; követi a lapszám, a versszakok és versszakonkénti verssorok száma, és a szöveg épségére vonatkozó megjegyzések. Hogy végkép el ne felejtkezz (a kötéstáblán) 1x6 Lilla te ell hagysz engemet la (próza) A' Tavasz Rózsái között 2a (1) Ne sírj Lyánka hogy a bal Sors 4a—5a, 4x11 (2) Piross Ro'sa boltozatok 5a—6, 3x6 (3) Komor Egemenn víg nap nem támadhat 56—6a, 1 x 15 (4) Felejtve vagy töllem Hitetlen 6a—7a, 4x8 (5) Szomorú tsillagzat mely bús súgárokkal 7a—b, 3x4 (6) Zavarodott kedvel töltöm többre 7b—8a, 2x7 (7) Csendes Magánosség 8a, 1x7 (8) Esembe jutsz és a gyenge érzés 8a—9a, ,3x8 (9) Véltt örömimnek 9a, 1 X 15 (10) Egykor Violákból kötöztem én 9b—10a, 7x4 (11) Nintsen nékem nyugodalmam 11a, 2x8 (az ismételt sorokkal együtt) (12) Pásztori Dall |Damon! Dámon! jöjj éjfélben 11a—b, 3x4 (13) Hóid világ melly tsendesen úszol lib, 1x8 (14) Utannad folynak könnyeim lib—12b, 4x8 (15) lm koporsód ajtajánál áll hív szeretőd 126—-13a, 4x7 (16) Dámontói egy rózsát kértem 13a—b, 2x4 (17) Be borúit régi napom fénye 136—14a, 3x11 (a harmadik versszaknak három sor hijja) (18) Tsendes Maganosság 14a—6, 1x7 (19) Csalárd szíved kevélysége 146, 1x8 (20) Én nap fényem már ezután 146—16a, 8x8 (21) Párolog szívem szerelem tüzétől 16a—6, 5x4 (22) Óh! ha reménység nem volna 166—17a, 7x4 (23) Nékem a leg tisztább estve 17a—18a, 8x4 (24) Néha néha ha veled beszellek 18a—6, 3x8 (25) Igéz a természet ki fejtödzvén égi 186—19a, 1 X 13 (26) Az Ora mellyre vágyódtam 196—20a, 4x8 (27) Oh te virágok szépe 196—20a, 3x6 (28) Hogy ha pedig a végzések 20a, 1x8 (29) Gyászos szivem jaj mint kesereg 20a—21a, 7x4 (30) Fáj a szivem kivül belől 21a—6, 4x4 (31) Kedvesem sóhajtása 216—226, 4x 10 (32) Hagyd el kérlek büszke várad 226, 1x8 Sír Verse egy szépnek (Itt fekszik aki meg hólt 23a, 1x8 (33) Hóid melly szépen világolsz le 23a—6, 3x8 (34) Nintsen álandó minden mulandó 236—24a, 5x4 (35) Én te róllad gondolkozom 24a—6, 3x6 (36) Angyalom Édesem 246—25a, 4x4
