Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Vargha Balázs: Vajda Juliánna emlékkönyve 1816—1818. A Csokonaikultusz történetéhez

J...Ü a' szenderedő éjjnek Homályi negyedszer jönnek. Itt még is könnyes szemmel leslek De érted hasztalan esdeklek. Jöjj el hát már had Ízleltessem Tsókjaim veled közölhessem Jöjj hát tsak egy ölelésre is Ha tsak egy pár tsók vetésére is Meg várlak még most éjfélig Az ezüstös Hóid fel jöttéig Ti tsendesen suttogó szelek! A kik előtt most énekelek J... it ha magát találjátok Néki nevemmel meg mondjátok Hogy miatta olly szint viselek Mint ősszel a' hervadt levelek. Ha még ma sem vészen ölébe Szivem megreped bűs (!) hevébe. A pásztor-idillek hangulatát itt már észrevehetően átszínezi az a népies zsánerkép-tónus, amelyet Csokonai Parasztdala és Fazekas Mihály néhány verse kezdeményezett líránkban. Ez a vers mégsem tiszta képlet, több helyen megmarad az általános szólamoknál. Dórishoz (366) Csckcnai koiai tisztelő verseinek rrcdorátan készült (Örvendjél Fébusnak szentelt tábor, Élj vígan érdemeddel, örcmversek prcf. Budai Ésaiás úrhoz stb.) Megvan a Sp. Kt. 1765. sz. kötet 380. lapján is. Mint Múzsák Éneke follyon Élted rózsa halmokon Égi békességkint nyájasan tántzoljon Mindig szép Napokon. 'S mikor a' szél felhőt fú Kék Egére kedvednek Legyen angyali szivednek Könnyű a' bú Panaszod, a' Fűlemilének Panasza légyen. Melly a' Tavasz szép reggelének Köszönni mégyen, Mihelyt a' setét éjtzakából Fel kél zöld Leveles ágyából. Bonyolult strófa, zenéhez készült vers lehet, de dallamát nem ismerjük. Lillához utollyára (38a—b) Címéből ítélve a Csokonai hagyomány folytatása lehetne, verselésével azonban sokkal inkább Kovács József poézisére emlékeztet. Kezdősorai: Jaj Egek! el kell válnom Kedvesem? Jaj már méla Képzetemmel minden öröm Mellettem elaléla Húsz sorpár, strófabeosztás nélkül. A vers többi részében is a jellegzetes vulgáris enjambement-ok uralkodnak. Kovács József szerzőségét gyaníttatja egyébként az is, hogy közvetlenül az ő két verse után következik a kötetben. Verseinek két nyomtatott kiadásában azonban nem található, lehet, hogy egy diák-epigonjának műve. A három soronkövetkező verset Komáromban írták be. Cím helyett az első kettő előtt betűsorozat áll, egy-egy rekonstruálhatatlan szöveg rövidítése, (L. e. m. n. t. c. r és L. a z e.) amelyben a kezdő L feltehetőleg Lillát jelent, a többi pedig titkos vallomást rejt. Az első vers alatt olvasható a már említett furcsa aláírás: „egy valaki Barátja hellyett." A másodiknak címbetűi után A. S. J. betűk olvashatók, a vers végén viszont egy kicirkalmazott T betű ismerhető fel. A bejegyzők mindenesetre jól elrejtőzködtek az utókor elől. Az első komáromi vers szerelmi panasszal átszőtt őszi hangulatkép. Beírásának dátuma