Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Pölöskei Ferencné: Adalékok Móricz Zsigmond riportjaihoz

három szót hagyott ki, a „kitűnő, értelmes, jó" jelzőket, amitől a mondat kerekebb és az ironikus hangulatú cikkben mértéktartóbb is lett. De finom diszkrécióval elhagyatta a cikk végét, mely kizárólag az író magánéletére vonatkozik. A közlésben a riport a pápai palota elhagyásával zárult. A kéziraton ezenkívül még a következő szöveg olvasható : A kocsiban, Róma közepén így szólt Mária: — Ma öt hete esküdtünk és rá öt hétre a pápa ugyanabban az órában megáldotta frigyünket. Lehajoltam s megcsókoltam a kezét Ez a legszebb és legnagyobb csoda az életben a szerelem Azonban a. ..

12 Az utolsó csonka s az előtte lévő mondatot már Móricz is áthúzta. • Kár, hogy kimaradt a kötetből a „Külváros"

13 című riport, mely általánosító módszerrel mutatja meg, hogyan látja ebben az időben Móricz Zsigmond a külváros népének sorsát, jövőjét. Ugyancsak kimaradt az 1920—1929 közötti riportokból a múzeum gyűjteményében kéziratos formában található „Mulatságos história"

14 című írás is, melynek Az Est-ben kellett megjelennie a kéziraton található feljegyzések szernit. A kézirat négy db. 210/ 340 mm-es folio papírra, fekete tussal írt fogalmazvány, valószínűleg későbbi keletű, de szintén autográf ceruza javításokkal és idegen kézírású kékceruzás hasábszámozással. Kozocsa bibliográfiájában nem szerepel. Nem találtuk meg az egykorú sajtóban, pedig a hasábszámozás s az a tény, hogy a kéziratot a szedéshez 12 db-ra vágták, arra vall, hogy a kézirat megjárta a nyomdát. Lehet, hogy a szerkesztő kiszedette, de nem közölte. Élmény anyaga ban, szemléletében és formában is az 1924-ben íródott „Napszámosok"

15 rokona. A szereplők itt is a leányfalusi kert napszámosai. A riport keletkezési idejét csak nagyjából lehet megállapítani. Móricznak egy, a kéziratban található megjegyzése a kert első napszámosaival való találkozásra az 1927-es évre utal.

16 Ezt a datálást azonban kétségessé teszi, hogy a riportban sok szó esik a koronák millióiról, s a pengőt már 1926-ban vezették be. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található Móricz-riportok kéziratai Mikes Lajos hagyatékából kerültek a múzeum gyűjteményébe. Ezekből kettő kiadatlan, egy pedig csonkán jelent meg a riportok II. kötetében. Az egyik kiadatlan írás: „Pillanatkép. Kis görög város."

17 1926-ból való, az olaszországi nászúton készült útirajzok második darabja. A kézirat 4 folio, az első olaszországi riporttal („Hajón") megkezdett, géppel számozott füzet 3—6-ik lapja. Móricz Mikeshez írt leveleinek tanúsága szerint útirajzait három újságnak, a Pesti Naplónak, Az Estnek, s a Magyarországnak szánta. Ezek azonban szándékától eltérően a „Hajón"

18 s a „Latomia Veneris"

19 kivételével mind a Magyarországban jelentek meg. A Magyarország 1926. 171. száma nagy betűkkel közli, hogy a következő nappal 12 P. I. M. Móricz-gyűjtemény M 6/6. sz. kéziratának 7. oldalán 13 Pesti Napló, 1927. 258. sz. U. az. Prágai Magyar Hírlap 1927. 2. 63. sz. 11 P. I. M. Móricz-gyűjtemény M. 6/21. 15 Móricz Zsigmond: Elbeszélések. 1920—1929. Bp. 1954. Szépirod. K. 18 „.. .tizenöt évvel ezelőtt, mikor először hallgattam itt őket, s nagy béke volt..." A leányfalusi telket 1912-ben vásárolta Móricz Zsigmond. (Ld. Nagy Péter: Móricz Zsigmond. Bp. 1953. Művelt Nép. 79. old.) 17 P. I. M. Móricz-gyűjtemény M. 6/26. 18 Az Est, 1926. júl. 28. lü Az Est, 1926. júl. 30. IÓ2