Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)
Kiss József—V. Nyilassy Vilma: Petőfi levelezésének kiadatlan és elfelejtett darabjai
Jókaival együtt Petőfi kecskeméti baráti köréhez tartozott. Ács Károlyt gyanítja az ismeretlen címzettben az OSzK kézirattára növedéknaplójának feljebb idézett bejegyzése is. Mielőtt azonban közelebbről megismerkednénk vele, el kell oszlatnunk egy — Ferenczi Zoltán Petőfi-életrajza óta az egész Petőfi-irodalmon végighúzódó — tévedést, mely szerint ez az Ács Károly Jókai és Petőfi ugyanolyan nevű pápai iskolatársával lett volna azonos (ld. Ferenczi i. m. 1. köt. Bp. 1896. 276—277. 1., Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. 1. köt. Bp. 1907. 91. és 99. 1., és mások, legutóbb Hatvány Lajos: i. m. 2. köt. 155. 1.). Nem lehet csodálkozni ezen a tévedésen: a két — viszonylag ritka — név azonossága, bizonyos életrajzi egyezések, továbbá az a körülmény, hogy mindketten verseltek is, bárkit könnyen megtéveszthetett. Az adatok és meggondolások azonban hamar meggyőzhetnek arról, hogy itt két különböző személyről van szó. Orlay „Adatok Petőfi életéhez" c. cikkében (Budapesti Szemle, 1879. 19. köt. 353. 1.) a kecskeméti Ács Károlyról szólva, a név után zárójelben félreérthetetlenül figyelmeztet: „(de nem a már említett pápai)" s ezután azt írja, hogy Jókai „bemutatta" Petőfit Ácsnak. Jókai maga seholsem utal a két személy azonosságára. Szinnyei életrajzi lexikonában a két Ács Károly külön szerepel, eltérő életrajzi adatokkal. A pápai Ács Károlyról itt csak annyit mondunk, hogy 1819-ben Lepsényben született, tanulmányait Pápán, 1843-ban fejezte be; ezután különféle állami és egyházi hivatalokat viselt, majd 1849-től segédlelkész, aztán tihanyi, 1852-től henyei, 1854-től pedig tótvázsonyi lelkész volt s ez utóbbi helyen maradt haláláig, 1882-ig. Kecskeméthez a fennmaradt adatok szerint semmi köze sem volt. A másik Ács Károly, Petőfi kecskeméti barátja, 1824-ben született Ráckevén (ld. sajátkezű bejegyzését „Á kecskeméti Reformatum Collegium Törvényei" stb. c. kéziratos kötetben: a Ráday-Könyvtár és Levéltár kecskeméti fiókja A 6 jelzetű kéziratának 1839/1840. évi adatai közt 1 ). A kollégiumba 1839-ben iratkozott be mint 1. éves bölcsész (ld. uo.), s tanulmányait, mint 2. éves jogász, 1843 nyarán fejezte be (ld. uo. a B 1—3. sz. alatt található főiskolai osztályozási anyakönyvben). További életrajzi adatai (Szinnyei és Gulyás életrajzi lexikona alapján): Kecskemétről Pozsonyba ment az országgyűlés üléseinek látogatására, 1844-ben Pesten a magán- és váltójogi eljárásokban szerzett gyakorlatot s 1845-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1845. máj. 6-án a pilisi járás tiszteletbeli, 1847-ben rendes esküdtje, 1848. máj. 8-án pedig „a nép kebeléből választott" első szolgabíró lett. A szabadságharcnak lelkes szervezője volt, ezért 1852-ben kötél általi halálra ítélték, de az ítéletet hat évi várfogságra enyhítették. 1861-ben a szentendrei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Élete utolsó éveit ráckevei birtokára visszavonulva töltötte. Meghalt Budapesten, 1894-ben. 1842-től kezdve jelentek meg költeményei és a román, szerb népköltészetet ismertető cikkei az Athenaeumban, a szabadságharc után a Vasárnapi Újságban, Magyar Sajtóban stb. Ismertebb önálló munkája a „Virágok a román népköltészet mezejéről", Pest, 1858. (Műfordítások.) Mint fentebb emHtettuk, Orlay szerint Petőfit Ács Károllyal Jókai ismertette össze. Jókai, aki 1842 őszén került Kecskemétre, rnint 1. éves jogász, az egy osztállyal feljebb járó Áccsal annak irodalmi tevékenysége révén kerülhetett kapcsolatba. Le is festette; Ácsnak ez a képe a kecskeméti Muraközy-család leszármazottjainak tulajdonában van (ld. Orosz László: Jókai Kecskeméten. Tiszatáj, 1954. 119. 1., 11. sz. jegyzet). Jókai „Petőfi mint színész" c. írásában (Megtörtént regék. Bp. 1897. Nemzeti kiadás 61. köt. 99. 1.) említi, hogy az önképző társulat írott lapját, a Kalliopet Ács szerkesztette, ki az Athenaeumban megjelent verseivel már némi hírnévre tett szert az ifjúság körében s még Petőfi is „respectálta". Ugyanott olvashatunk arról, hogyan segítette Petőfit Ács a fellépéshez szükséges kabát kölcsönadásával. Jókai elbeszéli hármójuk közös zsebkönyvkiadási tervét is, melyből a cenzor akadékoskodása miatt semmi sem lett. 1 Ezt és alábbi kecskeméti kézirat-adatainkat Orosz László szíves levélbeli közléséből vettük.
