Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Kanyar József—Vargha Balázs: A niklai gazda. Újabb adatok Berzsenyi Dániel életéhez

Kanyar József — Vargha Balázs A niklai gazda Ujabb adatok Berzsenyi Dániel életéhez I. A Kaposvári Állami Levéltár feudáliskori anyagában a közelmúltban újabb irodalom­történeti adatokat derítettünk fel Berzsenyi Dániel gazdálkodására vonatkozóan. Az adatok nemcsak a gondos, adósságot nem csináló niklai gazdára vetnek jó fényt, hanem a mezei szorgalom akadályait „hajlott" kora ellenére is legyőző s gyermekei jövőjéért felelős családapára is igen jellemzőek. Ismeretes, hogy a gazdálkodásban szerencsés kezű költő Somogyba való költöz­ködése előtt ezer holdat meghaladó anyai birtokát kiváltotta a zálogból s niklai és kis­gombai gazdaságát három gyermeke már tehermentesen örökölte. Neve és tekintélye egyre növekedvén, a Nikiára való költözés utáni ötödik esztendőben az 1813. aug. 23-i nagygyűlésen táblabíróvá nevezték ki (1462 szám alatt) Somogyban. Mekkora volt a niklai Berzsenyi birtok és mi volt az értéke ? Halála után gyermekei : Farkas (előbb szolgabíró, később a megye demokrata érzelmű negyvennyolcas alispánja,) Antal (a katona) és László (az iskolába járó legkisebbik) beadvánnyal fordultak a megyé­hez, amelyben néhai őseikről „tősgyökeres jussal" rájuk maradt ingatlan birtokaik mennyiségéről, becsértékéről és tehermentességéről hiteles bizonyítvány kiadását kérték. A megyei nagygyűlés 1837. nov. 2-án tárgyalta kérelmüket (4000 szám alatt). Az örökösök kérelmét a helyszínen, „Miklán" okt. 17-én vizsgálta meg Bogyay Péter szolgabíró és Gáspár József megyei esküdt. A niklai és kisgombai közbirtokosok (Vajda Albert táblabíró, Gyarmathy János, Gálovics Ádám, Gálovics Gábor, Kronekker Sándor) bizonyították, hogy a három testvérnek Niklán 1000, Kisgombán pedig 142 holdból álló "boldogemlékű elődeikről reájuk maradott tősgyökeres ősi ingatlanjuk vagyon, mely eránt ellenek senkinek semmi pere, avagy keresete nincs s nem is lehet." A közbirtokosok szerint a niklai föld becsértéke holdanként 30 ezüst forint volt, a kis­gombai földeké 60. Azt is közölték a compossessorok a hivatalos megyei közemberekkel, hogy Polányban is van 148 hold föld, amelyet azonban csak bírói zálogban bírtak a testvérek 2859 pengőforintért. A zálogot egyébként a hivatalos személyek előtt fel­mutatott executionalis is bizonyította. A megyegyűlés előtt Bezerédy Pál levéltáros hivatalosan bizonyította (1837. nov. 3-án keltezve) hogy 1787—1834 közötti időben a vármegye intabulatiós könyvében semmiféle adósság nem volt feljegyezve Berzsenyi Dániel családja ellen. Ugyanezt igazolta még aznap Szegedy Sándor megyei főjegyző is. Gáspár József megyei esküdt is adott a következő nap bizonyítványt arról, hogy a család ellen semmiféle „szenvedő­leges per"-ről nincs tudomása. A megye a gondos szakvélemény után kiadta hivatalos „bizonyságlevelét". A bizo­nyítványban többek között ezeket olvashatjuk: „Minthogy pedig valakinek illendő 8 Petőfi Múzeum évkönyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom