Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Julow Viktor: Tóth Árpád ifjúkori levelei és rajzai

Budapest 1907 április 20. Mint legutóbbi levelezőlapunkon írtam, a szíves elemózsiagyűjteményt megkaptuk s hálás köszönettel fogyasztjuk. Azóta semmi nevezetesebb dolog nem történt, hogy azonban mégis levelet küldök, annak, mint bizonyára sejteni is tetszik, az az oka, hogy pénzünk fogytán van s újabb szives küldeményt kérnénk. Mostani kiadásainkról nem vezettem olyan aprólékos kimutatást, mint az azelőttiekről s így nem küldhetek részletes beszámolót, azonban igen kérem, ne tessék ezért neheztelni; tessék megbízni bennünk, hogy lehetőleg takarékosan költekeztünk. A rendes ebéd- és vacsora költségeken kivűl, melyek napjában 1 frt—1 frt 10 kr.-nyi összeget szoktak kitenni, nagyobb kiadást csak a lakás-, reggeli-pénzek s egyes külön kiadások tettek, mint néhányszor a színház, nekem néhány kisebb könyv, jegyzet, Zoltán heti koronája, gallérmosatás (legutóbb 95 kr-ba került) és más apróbb költségek, amilyenekről kimutatásaimban szoktam írni: újság, petróleum, szappan, villanyos, czigaretta, kapupénz stb. így aztán jelenleg 6—7 forint birtokában vagyunk s ezért bátorkodom ujabb szives küldeményt kérni. Ha ilymódú kimutatásommal nem tetszenék megelégedve lenni, újra bocsánatot kérek a részletesebb számadás mellőzése miatt s kérem, hogy ezt majd tessék egy lapon megírni, hogy a jövőben ismét oly pontosabb természetű kimutatást vezessek-e? Levelünk voltaképpeni főtárgya a pénzkérés lévén, egyéb írni valónk nem igen akad. Errefelé már jobb idők járnak, bár sokszor esik az eső, de mégse vannak oly szörnyű viharok, mint amilyenekről olvasok az újságban s amilyen Debreczenben is dühöngött a napokban. Mi hála Istennek jól érezzük magunkat, s az otthoniaknak is jó egészséget kívánunk. Itt jelentem be most már hivatalosan azt is, hogy mivel a szobaasszonyunk alkalmasabb lakásról akar gondoskodni télére, május elsején vele együtt a Muzeum-utcza 9. szám alá költözünk, ahol úgy mondja, jobb kályhák lesznek. Addig persze még részletesebb tudósítást is írok erről. Engem és Frédit úgy látszik majd csak a májusi pótsorozásokon soroznak, mert még eddig nem kaptunk behívót. Ezekkel már valóban kimerítettem az írni valóinkat s így zárom levelem. Lelikének a túloldalon küldök egy kis pesti csudát s amellett Zolival együtt sok csókot. Ilust is sokszor csókoljuk, szeretett jó Szüleinknek pedig jóságukért újra hálás köszönetet mondva s kezeiket csókolva maradunk szerető fiaik Árpád és Zoltán (A levél 4. lapján a XII. sz. rajz „Mikor a lovasrendőr lova megvadul" aláírással) II Budapest 1907 május 4. Szeretett jó Szüleink! Mint levelezőlapunkon is tudattam, átköltözésünk megtörtént s így most már a VIII. Múzeum utcza 9. sz. I. em: 10 alatt lakunk. Uj lakásunk kényelmes, nagy szoba s a kályháját is kipróbáltuk már egy csomó papír begyújtásával amitől mindjárt átmelegedett, míg a régi lakásunk kályhája negyedórai szénnel való tüzelésre is alig reagált rosszul összetapasztott oldalfalai miatt. A ház különben grófi ház s úgy látszik nagyobb-