Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1955

gyűjtésében és elsőként írta azt alá, ezen a ponton kapcsolódik a háromnaposra nyúlt taggyűléshez. Az elnökségi tagságáról való lemondásának indoklása vihart kavart - az egyébként is indulatoktól feszült légkörben. Szavait közbeszólások szaggatták meg, mint ahogy felszólalását követően ő sem tartóztatta magát nem egy megjegyzéstől. Két ízben ez - Horváth Márton és Barabás Tibor esetében - kisebb vitává kerekedett, ezért kiegészítettük velük a fő szöveget. A többi esetben, amikor Illés Béla, Balázs Anna, Devecseri Gábor és Simó Jenő egyegy mondatát kifogásolta, nem tartottuk ezt szükségesnek; nemcsak a közbeszólások rövidsége miatt, hanem azért, mert tartalmilag semmi újat sem mondanak. A felszólalás indokaihoz és különféle utalásaihoz: Déry már megalakulását követően a Magyar írók Szövetsége vezetői közt szerepelt: 1949. szeptember 21-én vezetőségi tagnak választják, 1951 májusában az I. kongresszus szintén az új vezetőségbe delegálja, s ezt tette a Szövetség 1954-ben ülésezett közgyűlése is (az elnökségi tagság megszavazásával együtt). Az Irodalmi Újság 7955. szeptember 17-én elkobzott számát követően a szerkesztőség újrarendezve jelentette meg a lapot. Ebből a változatból hiányzottak Kónya Lajos: Szánalom, Pusztaiak és Számonkérés esztendők múlva című költeményei, illetve Benjámin Handabasa versciklusa (Egy kezdő zsenire, Egy ál-ra, Egy író-miniszterre, Egy birodalomra, A Csillag 1955. szeptemberi számának 1902. oldalára). A felszólalásban érintett vagy ahhoz kapcsolódó írókról: az elnöklő Bölöni Györgyöt (1882-1959), Az igazi Ady szerzőjét Déry még a húszas évek emigrációjából ismerte, 1955-ben a szövetség konzervatív szárnyához tartozott; Balázs Anna (1907-1998) újságíró, lapszerkesztő, a balos eszmék lelkes képviselője; Barabás Tibor (1911-1984) 1946-tól a Szabad Nép kulturális rovatának vezetője, 1946-1949-ben, majd 1953-1956-ban az írószövetség főtitkára, 1953ban forgatott filmjének, a Rákóczi hadnagyának nagy közönségsikere volt; Barát Endre (1907-1976) egyike az első sematikus termelési regények szerzőinek; Erdős László (1913-1997) költő, újságíró, 1931től részt vett az illegális kommunista mozgalomban; Földessy Gyula (1874-1964) „Ady Endre poéta adminisztrátora" ; Gergely Viola műfordító, Gergely Sándor felesége; Mesterházi Lajos (1916-1979) tanár, prózaíró, 1950-1954-ben a Művelt Nép szerkesztője; Palotai Boris (1904-1983) író, költő, 1947-1953 között a Népszava irodalmi rovatának vezetője, 1954-ben forgatott díjnyertes filmje: Én és a nagyapám; Rideg Sándor (1903-1966) az ún. munkásírók körében indult prózaíró; Szőnyi Sándor (1910-1989) a munkásélet hétköznapjait ábrázoló prózaíró jogászként is tevékenykedett; Tamás Aladár (1899-1992)