Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1948
E tanulmány részletesen felsorolja az Amber olvasócsábító erényeit, az olvasmányosságot, kellemes, fordulatos meséjét, erotikáját stb., majd ügyesen nevén nevezi a bestseller hibáit is. Tudni kell ehhez, hogy a polgári kiadónak körülbelül egyre megy, dicsérik-e vagy szidják-e a könyvét, a fontos az, hogy minél hosszabban írjanak róla. A kritika megjelenése után legközelebb következő kiadványsorozatban a Dante Kiadó egy Hajnal Anna-kötetet és egy Keszi Imre-kötetet prezentált. Megemlítendő Felvetem ezzel kapcsolatban azt a kérdést, hogy Keszi e könyvét, amely nagyobbrészt Szabad Nép cikkekből áll, mért nem jelentette meg a Szikránál. Tamás Aladár elvtárs, akit erre vonatkozóan megkérdeztem, azt mondja, hogy hozzá nem került el a kézirat, amin ő maga is csodálkozik. 5) A Forrás Kiadónak tudomásom szerint két lektora van, az egyik, akit „politikai lektorként" jelölnek meg, Hajnal Anna. Megvallom, nem értem a „politikai lektor" elnevezést, s fel kell vetnem a kérdést is, hogy Hajnal Anna elvtársnő alkalmas-e erre a „politikai" munkára. A kiadó szerint azért hívták meg őt ebbe az állásba, mert Keszi nem vállalta. De úgy látszik, a kiadó azon a véleményen volt, hogy felesége személyén keresztül megnyerheti Keszi jóindulatát. Ugyanide tartozik az a kérdés is, amely természetesen felmerült bennem, hogy Keszit, e magánkiadók ellen intézett sorozatos támadásai után, ugyanezek a kiadók, tehát például az Athenaeum, a Forrás, miért hívták meg lektoruknak, és ismétlem: miért a Dante és miért nem a Szikra jelentette meg a könyvét? 6) A karácsonyi könyvpiac ifjúsági irodalmáról szólva Keszi azt mondta: „Rossz könyvet tulajdonképpen alig találunk, legfeljebb Felix Saltennek egy régi gondolkodás nyomaként ittfelejtett meséjét." 36 A könyv nem Felix Saiten meséit, hanem a Felix Saiten által összegyűjtött, részben orosz népmeséket tartalmazza. A könyvet Palotai Boris fordította, akivel Keszi tudomásom szerint „feszült" viszonyban van. 7) Tersánszky Józsi Jenőné elvtársnő a könyvtári albizottság egyik ülésén, kb. egy hónappal ezelőtt félrehívta Lukácsy Sándor 37 elvtársat s a következőt mondta el neki: Keszivel találkozván szemrehányást tett neki, amiért férje legutolsó könyvét, a Sziget a Dunánt megtámadta. 3 " Keszi azt válaszolta neki: tudod te jól, hogy nem a férjeden, hanem a Könyvhivatalon akartam ütni egyet. Mit szólnál ahhoz, kérdezte Tersánszkyné, ha ezt visszamondanám a Könyvhivatalban? Úgyis tudják, felelte Keszi. Köztudomású róla, hogy nem kapta meg az áhított magas könyvhivatali pozíciót. 8) A Csillag 2. számában Somlyó György verskötetéről a következőket írja: „ ... jobban szeretjük Somlyónak azokat a verseit, amelyekben érdekes és a haladó költészetnek legalább formanyelvét új színekkel gazdagító szürrealista kísérletekbe bocsátkozik ..." 39 " K-i-e: A karácsonyi könyvpiac mérlege. = Szabad Nép 1948. december 23. 296. sz. 6. - Saiten, Felix (1869-1945) állattörténetci réven ismert osztrák író, újságíró. " Lukácsy Sándor (1923-) író, irodalomtörténész, 1948-ban az Országos Könyvhivatal osztályvezetője. " Név nélkül: A hét könyvei. = Szabad Nép 1948. dec.10. 285.S2. 8. " Keszi Imre: Karácsonyi verseskönyvek. = Csillag 1948. Jan., 2.SZ. 55-58. A megbírált kötet: Somlyó György: Láttátok-e?
