Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1945

Igazolás Demény Pál ügyében Kiadatlan. - 1 f. terjedelmű gépiratmásolata a PIM Kézirattárában a Déry-hagyaték 68., Vegyes dokumentumok egységében. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az író mozgalmi kapcsolatainak kulcsfontosságú dokumentuma. Demény Pál magát kommunistának valló s elég széles tagsággal és szimpatizáns-körrel rendelkező' „frakciója" a hivatalos és Moszkvából irányított (1944-ben válságban levő) KMP-től függetlenül működött, önálló termelői vállalkozások gazdasági hátterével. (Ez tette ugyanis lehetővé a fegyveres ellenállás és a politikai üldözöttek hatékony anyagi támogatását.) Budapest ostromát követően a moszkovita vezetésű Magyar Kommunista Párt Deményt letartóztatta, fogva tartotta, majd elítélte. Csak 1956-ban szabadult. (A KMP-vei párhuzamosan működő frakciókról és Demény peréről 1. Román József: Párttörténeti mellékszálak. = Valóság 1989. május., 5.SZ. 99-122., valamint Gyertyán Ervin: Egy elhallgatott koncepciós per. = Mozgó Világ 1988. márc, 3.sz. 32-49.) Demény hívei és barátai 1946 tavaszán a rendőrségnek, személy szerint Péter Gábornak, az AVH későbbi főnökének címzett igazolásokkal megkísérelték elérni a letartóztatott szabadon bocsátását. (L. Demény Pál: „A Párt foglya voltam". Sajtó alá rend. Kiss József. Bp., 1988. 160-162.) Írásával Déry minden bizonnyal ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódott, amit az is alátámaszt, hogy 1946 nyarán tüntetőleg elment Demény bírósági tárgyalására. (L. Demény D. T.-nak 1968. október 9-én kelt levelét az író kézirattári hagyatékában: D. T.-nak írt levelek 6. egysége.) Az igazolás legelső mondata ismételten jelzi az író bizonytalanul működő emlékezetét: Déry nem 1936-ban, hanem 1938 decemberében és 1939 januárjában volt a Gyűjtőfogház lakója. Az elítélését „indokló" 1921. III. t. c. - „a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettről" szólt. Az igazolásban említett nevekről: Haraszti Sándor (1897-1982) a KMP hazai szárnyának egyik vezetője, akit koholt vádakkal 1950-ben szintén letartóztattak; Nagy Jenő (1898-1944) vezérkari ezredes, a fegyveres ellenállás mártírja; Csorba János (1897-1986) 1944-ben a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának alelnöke. Demény Pál és Déry kapcsolatának részleteit l. a kettőjük közötti hosszabb magnós beszélgetésben (Déry Tibor, a munkásmozgalom, az el-