Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

szóljak hozzá? Nem szólok semmit ... Egy másodpercre megint szünetet tart, eloltja a csikké égett Harmóniát: - Az ilyen kritikából tanuljon az író, tájékozódjék a közönség? Sajnos, egyetlen szavuk sem győzött meg, és amíg komolyabb bírálattal nem találkoztam, kénytelen vagyok azonosítani magamat darabommal. Egyébként szívesen tanulok, ha akad majd tanító, akire érdemes lesz odafigyelni ... Déry Tibor elhallgat, a mondatnak nincs ugyan még vége, de egyelőre nem kíván többet szólni. Kinek van igaza? Déry Tibor merész kísérletének vagy a budapesti kritikusoknak? Hadd döntse el az idő, de hadd gondolkozzunk felőle mi nézők és a közönség. A Ganz Villamossági Gyár dolgozói 1948 januárjában az előadás kollektív megtekintése után a szerző részvételével megvitatják Déry Tibor Itthon című drámáját (részletek) Először: Kortárs 1978. máj., 5.sz. 729-746. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az első írásos, illetve nyomtatott emléke annak, hogy 1945-öt követően Déiy újfajta módon kereste a kapcsolatot az olvasóközönséggel. Fennmaradása egy lelkes gyárigazgatónak, Teöke Gézának köszönhető, aki az általa szervezett találkozóról - országgyűlési gyorsírók segítségével - szabályos jegyzőkönyvet készíttetett, s azt Déry halálát követően közzé is tette. (Déry válaszának bevezető szavaiból kiderül, nem először vett részt ilyen rendezvényen, más jelek is arról szólnak, hogy ezekben az években irodalmi ankétokkal, előadásokkal folyamatosan járta a gyárakat, intézményeket. így például a bevezető tanulmányunkban is említett író és párt című tanulmányával 1947 végén az írószövetségben, 1948. május 8-án a római Magyar Intézetben, ugyanabban az évben november 10-én az Eötvös Kollégiumban is fellépett. (L. in Botladozás. 2.köt. 316., „Liebe Mamuskám!" 381., Fodor András: Kollégium. Napló, 1947-1950. Bp., 1991. 175-176.) S!