Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

férj „csak az első felvonásban tudja meg, hogy idehaza minden megváltozott és földosztás volt". Tudja, csak éppen azt nem, hogy a törvény szerint nem fölosztandó 140 holdját is felosztották volt cselédei. Nem áll, hogy a hazatérő férj napokig „együtt él" az új férjjel. Első találkozásuk után, ahogy ez a dialógusokból kiderül, idegkimerültségben két napig önkívületben fekszik, s mihelyt felébred, a drámai összecsapás nyomban kezdetét veszi. Gorombáskodnak egymással a bíráló szerint? „A valóságban ez úgy szokott történni - írja bírálónk -, hogy nem lakik együtt a két férj, hanem ... egyikük öngyilkos lesz, tehát valamiképpen embermódra viselkedik ..." Minthogy darabom végén a hazatérő férj öngyilkos lesz, fel kell tételeznem, hogy a kritikus vagy nem volt a színházban, vagy pedig a darab befejezése előtt vacsorázni ment. Vagy hogy higgyünk annak a kritikusnak, aki bíráló tisztjét összetéveszti a pletykarovattal és arról értesíti a közönséget, hogy „a felvonásközökben mosolygó színészek és színésznők járkáltak .... boldogok voltak, hogy nem kellett ebben a darabban fellépniök." Mórt került saínre? [- ' • JoIoyy-zsiA) Miért került színre? A Nemzeti Színház két sikertelen bemutatójának visszhangja, Szigethy István (1891-1966) rajza. (Szabad Száj 1948. febr.14. 4.sz. 2.) S mit szóljunk végezetül, jobban mondva mit szóljak én egyik írótársamhoz, aki a sajtóbemutatót megelőző házi főpróbán - miután végignézte a második és harmadik felvonást - az őszinte elragadtatás minden jelével gratulált nekem, és a Nemzeti Színház igazgatójának „zseniális"-nak mondta a darab befejezését, megkérdezte tőlem, hogy egyéves színpadi gyakorlatom alatt hogyan tanulhattam ki ilyen tökéletesen a mesterségemet, bírálatában viszont a sárga földig lehordta a darabot. Mit