Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

Előszó

sajtófigyelő adatait is, amit szervesen egészített ki Déry külföldi szerzői képviselete, a frankfurti Fischer Kiadó által összeállított többnyelvű dokumentáció. Végül a teljesség kedvéért megvallattuk a Népszabadság, illetve elődje, a Szabad Nép sajtóarchívumát is, ami különösen az 1945-1956 közötti időszakot illetően bizonyult hasznosnak. Nem hagyhattuk figyelmen kívül a nyomtatott médiumokon kívüliek dokumentációját sem. Áttekintettük a Magyar Rádió hangarchívumának adatait, s azok alapján a Petőfi Irodalmi Múzeum másolatokat készíttetett a már elfeledett interjúkról, beszélgetésekről, majd leíratta azokat. Hasonló módon jártunk el a Magyar Televízió esetében, s megszereztük a hamburgi Stern TV a bécsi és a kölni közszolgálati TV és a saarbrückeni Telefilm SAAR idetartozó adásainak másolatait is. Természetszerűen számba vettük a leghagyományosabb dokumentumfajtát: a kéziratokat és gépiratos leírásaikat is. - Elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában, majd ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában és az ott őrzött Aczél György-hagyatékban. Utánajártunk szövegeinknek a Politikatörténeti Intézet Archívumában és a Magyar Országos Levéltárban is. - Az így megismert dokumentumok sorában sajátos kérdést jelentett a különféle viták, jegyzőkönyvek számbavétele. Szöveghitelességük kérdését már érintettük. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy nem tekinthettük feladatunknak e rendezvények teljes bemutatását. Figyelmünk középpontjában Déry megszólalásai álltak, a többiek szereplését csak háttérként mutathattuk be. Hasonlót kell mondanunk Déry forgatókönyvei, illetve az azok nyomán megvalósult filmek esetében is. Bennünket csak Déry eredeti szövegei érdekeltek; későbbi sorsuk - az esetleges kihagyások, bővítések, netán átalakítások - kérdéseit már a további kutatásokra hagytuk. Külön kell szólnunk a vizsgált kéziratok „készültségének" a kérdéséről. El kellett ugyanis dönteni: hol a határ, amelyen innen még felvehető - a sok jegyzet, vázlat, gondolattöredék tömkelegéből - az, ami kötetünkbe tartozik. Bár „blokkunkat" dokumentumokkéntjellemeztük, a kutatás jelenlegi állásában nem tekinthettük feladatunknak, hogy a félkész töredékeket, szellemi forgácsokat is egybegyújtsük. Csak a többé-kevésbé lezárt és egésznek tekinthető írásokat emeltük gyűjteményünkbe. így is eléggé „engedékenyek" voltunk azok kidolgozottságát illetően, így például az író felszólalásainak esetében. Déry köztudottan rossz szónok volt, nem tudott rögtönözni. Ezért nyilvános fellépéseit gondosan előkészítette, ha úgy tetszik: előre megfogalmazta - tele rövidítésekkel, névelőkihagyásokkal stb. Ezek azonban ebben a formában is kerek egészek, s nem lett volna jogunk kihagyásukra. - Bizonyos tekintetben határesetnek számítanak az ún. portrévázlatok - egy-egy ismerős/barát: Szilasi Vilmos, Diner-Dénes Rudolf személyiségének rajzát előlegezve. S hogy a másik oldalt is érzékeltessük: kihagyásra kellett ítélnünk az író kisebb-nagyobb ötletforgácsait és sajnálatunkra a Felelet műhelymunkálatait is - tele történelmi jegyzetekkel, helyszíni tanulmányokkal, időrendi táblázatokkal, szakmák/szakmunkák vázlataival, s amit legelőre kellett volna tennünk: az egykori mozgalom résztvevőinek Déry fogalmazta részletes életrajzaival. (Akár önálló kiadvány is kialakítható lenne belőlük.) - Kü-