Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1947

A „mű születésének titka" régi kedves témája az újságírásnak. A hajdani írók válogatott különcségekkel szolgáltak az intimitásokra éhes életrajzíróknak és újságíróknak. A ma írói nem kedveskednek ilyen pikantériákkal olvasóiknak, s legtöbbjük nem divatos nyaralóhelyeken, hanem üldöztetés közben vagy emigrációban kényszerült dolgozni. Elsőnek Lukács Györgyhöz fordulunk: -Az idei könyvnapon Lukács elvtársnak két könyve jelenik meg. Mikor és hol írta ezeket a műveket? - Egyik könyvem összefüggő és rendszeres tanulmány a történelmi regényről (Hungária). Ezt a könyvet 1936/7 telén fejeztem be Moszkvában, és most változatlan formában adom ki. A másik könyv: Irodalom és demokrácia (Szikra) ama cikkek és előadások gyűjteménye, amelyeket a magyar irodalom fontos és aktuális kérdéseiről Budapestre való érkezésem óta tartottam, illetve írtam. Az első könyv tehát rendszeres összefüggésben tárgyal egy fontos és szerintem felette időszerű kérdést: a történelmi szellem keletkezését és hanyatlását a világirodalomban, a 19. és 20. század társadalmi harcaival párhuzamosan. A második könyvnek a vezető szempontok egyirányúsága ad egységet. - Külső vagy belső okok idézik elő ezt a különbséget a két könyv között? - A kettőt nem lehet élesen elválasztani egymástól. A Szovjetunióban nem volt módomban a napi politikai életben tevékenyen részt venni (főleg nyelvi okokból), s ezért lehetséges volt minden erővel tudományos kérdésekre koncentrálni magamat. Nálunk minden marxista egész energiáját a napirenden lévő kérdések tisztázására s előbbrevitelére fordítja. Ezért fejeztem ki gondolataimat a magyar irodalom aktuális kérdéseiről egyes alkalomszerű előadásokban és cikkekben. - Hogyan biztosítják a Szovjetunióban a tudós számára a nyugodt munka lehetőségét? - A Szovjetunióban a komoly tudományos munkát oly magasan honorálják, hogy minden eredményesen dolgozó tudós megélhet közzétett munkáinak jövedelméből. Azonkívül ott óriási hálózata van a tudományos intézeteknek, amelyek a komoly tudósoknak minden megélhetési lehetőséget biztosítanak, nem kívánva tőlük egyebet, mint tudományos munkát és azt, hogy annak tartalma és iránya összefüggjön a kulturális élet nagy kérdéseivel. Ez a Szovjetunióban nem jelenti, hogy minden tudományos munkának okvetlenül a napi értelemben vett aktualitása legyen. Az én könyvem például összefügg azokkal a kérdésekkel, amelyeket abban az időben a népfront felvetett, de a könyv lényege mégis nagy általános - és csak közvetetten aktuális - kérdések megoldására irányult. * Déry Tibor ezeroldalas regénnyel lép a közönség elé az idei könyvnapon. A címe: A befejezetlen mondat. A könyv négy és fél év munkájának eredménye, s ezek az évek nem éppen kényelmes sorsban teltek el. - Regényemet tizennégy évvel ezelőtt, 1933 karácsony estjén, Bécsben, a Café de France-ban kezdtem el - mondja Déry Tibor. - Másfél hónappal később, 1934 feb-