Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1957

tel: a nemzet ügye immár az egész nemzeté lett." Megkérdeztük Déry Tibort, van-e személyes értesülése Lukács György filozófusról; azt válaszolta: „Én 1956. október 22-én érkeztem haza külföldről. Néhány hétig Olaszországban is voltam. A forradalom alatt többször beszéltem Lukáccsal, akit mélységesen becsülök, s akihez jó barátság fűz. Jelenleg nincs róla egyéb hírem, csak a hivatalos vagy amennyit a családjához, mellesleg szólva, igen ritkán eljuttatott levelei tartalmaznak. A legutóbbi leveléből tudtam meg, amelyet a családjának írt, hogy a felesége megbetegedett, s hogy az én jó barátom és hitvese egy szanatóriumban vannak." Végül arra kértük Déry Tibort, értékelje a jelenlegi magyar helyzetet. „Nem politikus, hanem író vagyok, és egy ilyen kérdésre adandó, kimerítő válasz jobb fölkészültséget kívánna meg a politika tárgyában, mint amilyennel én rendelkezem. Amit én és barátaim tettünk a tisztán politikai közegben, azt szakmánk szabadságának védelmében kezdtük el. És hivatásunkat védelmezve jutottunk arra a következtetésre, hogy azzal a politikai módszerrel, amellyel bennünket elnyomnak, elnyomják velünk együtt az egész országot. Ennek az egésznek közös volt a forrása, és szokásjogunk szabadságát védelmezve, a szabadságot magát védelmeztük."