Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1956
ífrójszövfetség], a Szakszerv[ezetek] s a Forr[adalmi] Diákbizottság közös kiáltványa, mely a rend helyreállítását követeli, s e célból fegyveres munkás-nemzetőrségek felállítását. Ugyanaznap a M[agyar] Ért[elmiség] Forr[adalmi] Bizfottsága] felhívásának keretében azt kö az í[ró]sz[övetség] felhívja az országot tízpontos követeléseinek 4. pontjában bejelenti, hfogy] „gyárat, földet tőkéseknek, földbirtokosoknak vissza nem adunk. Az üzemek igazgatását mfunkás]tanácsokra kell ruházni." November l-jén az ífrójszfövetség] nevében az elnökség nyolc tagja a Rádióban, majd másnap a lapokban nyilatkozatot tesz közzé. „A nép ne az utcán ítélkezzék, hanem a tárgyalóteremben" - mofndja] a nyilatkozat. „Felszólítunk mindenkit, hfogy] a vétkeseket bántatlanul adja át a nemzetőrség vfagy] a honvédség járőreinek. A személyi bosszú méltatlan hozzánk ... Kötelességünk, hfogy] őrködjünk a forrfadalom] tisztaságán." November 2-án az Ir[odalmi] Ú\jság\ közli egy felhívásomat, mely előzőleg a Rádióban is elhangzott. „Nem a bosszú órája ütött, hanem az igazságtevésé" - mondom. - „Aki bűnös volt, azt bíróság elé kell állítani. De a tévedőket ne kínozzák, mert ne feledjük el, hfogy] százezren tévedtek, mert megtévesztették őket... Ne folyjék több vér!" Ugyanitt Németh Lfászló] azon aggódik, vajon a nemzet szent felindulásában nem hallgat-e majd a bosszúvágy sugalmazóira, s az új pozíciók felé csörtetők nem csinálnak-e majd - egy későbbi időpontban - ellenforradalmat a forrfadalomjból. Az Új Magyarorsz[ág]bm jelenik meg ugyancsak Nfémeth] Lfászló]nak ez a mondata: „Nem ismerek olyan mfagyar] írót, gondolkodót, aki a szocfializmusjnak ellensége lett volna." Féja Gézától pedig: „Mi nem akarjuk visszaállítani az úri Magyarországot, de Rákfosi] s Gerő rémuralmát sem." Sorolhatnám tovább a példákat, az idézeteket ... fölösleges! Solohov nyilván nem ismerhette ismerte őket. De ha nem ismerte, vajon mi másnak az ismeretében formál ta meg mondta ki marasztaló ítéletét? Mi, írók nem kész politikai sémák szerint formáljuk gondolkodásunkat s világképünket, ez nyilván szovjet íróbarátainknál sem szokás. Az igazságot kutatjuk, történelmi kérdésekben mindig a nép igazságát. Arra kérem Sfolohovojt, elégítse ki ezt az igazságkereső szükségletét azzal, hfogy] jöjjön el Magyarországra, s ismerkedjék meg személyes tapasztalatok során népünk harcával és szenvedéseivel, s azzal a szereppel is, melyet mi, írók vállaltunk benne. Meghívásomat abban a jogos feltevésben küldöm, hfogy] látogatását minden mfagyar] író nemcsak megtiszteltetésnek, de olyan lépésnek, mondhatnám első lépésnek is tekintené, mellyel a szovfjet] társadalom a hivfatalos] kapcsolatokon túl rokonszenvét igyekeznék kifejezni népünk iránt. Kedves barátaim, a most meginduló vita előtt is erre kérek mindenkit: a történelmi igazság kutatására. Az elmúlt esztendőkben a megpróbáltatások egyesítettek, ma sincs okunk a vígasságra. A nyomás, mely alatt állunk, szorítson bennünket nemességre és méltóságra. S ne feledjük el, hogy attól nőttünk, hfogy] a nemzet megnőtt bennünk. A munkásságnak, az értelmiségnek, talán még a parasztságnak is ma bennünk van bizalma, s az a megdöbbentő s felemelő helyzet állt elő, hfogy] az ország
